Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{66}}{2}-4\approx 0,062019202
x=-\frac{\sqrt{66}}{2}-4\approx -8,062019202
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+16x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
x=\frac{-16±\sqrt{256-8\left(-1\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-16±\sqrt{256+8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -1.
x=\frac{-16±\sqrt{264}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 256 és 8.
x=\frac{-16±2\sqrt{66}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 264.
x=\frac{-16±2\sqrt{66}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{2\sqrt{66}-16}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±2\sqrt{66}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 2\sqrt{66}.
x=\frac{\sqrt{66}}{2}-4
-16+2\sqrt{66} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-2\sqrt{66}-16}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±2\sqrt{66}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{66} kivonása a következőből: -16.
x=-\frac{\sqrt{66}}{2}-4
-16-2\sqrt{66} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{\sqrt{66}}{2}-4 x=-\frac{\sqrt{66}}{2}-4
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+16x-1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+16x-1-\left(-1\right)=-\left(-1\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
2x^{2}+16x=-\left(-1\right)
Ha kivonjuk a(z) -1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}+16x=1
-1 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}+16x}{2}=\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{16}{2}x=\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+8x=\frac{1}{2}
16 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+8x+4^{2}=\frac{1}{2}+4^{2}
Elosztjuk a(z) 8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 4. Ezután hozzáadjuk 4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+8x+16=\frac{1}{2}+16
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x^{2}+8x+16=\frac{33}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{2} és 16.
\left(x+4\right)^{2}=\frac{33}{2}
Tényezőkre x^{2}+8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+4\right)^{2}}=\sqrt{\frac{33}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+4=\frac{\sqrt{66}}{2} x+4=-\frac{\sqrt{66}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{66}}{2}-4 x=-\frac{\sqrt{66}}{2}-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}