Szorzattá alakítás
2\left(x-1\right)\left(x+8\right)
Kiértékelés
2\left(x-1\right)\left(x+8\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(x^{2}+7x-8\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=7 ab=1\left(-8\right)=-8
Vegyük a következőt: x^{2}+7x-8. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,8 -2,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -8.
-1+8=7 -2+4=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(x^{2}-x\right)+\left(8x-8\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+7x-8) \left(x^{2}-x\right)+\left(8x-8\right) alakban.
x\left(x-1\right)+8\left(x-1\right)
A x a második csoportban lévő első és 8 faktort.
\left(x-1\right)\left(x+8\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(x-1\right)\left(x+8\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
2x^{2}+14x-16=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-14±\sqrt{14^{2}-4\times 2\left(-16\right)}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-14±\sqrt{196-4\times 2\left(-16\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 14.
x=\frac{-14±\sqrt{196-8\left(-16\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-14±\sqrt{196+128}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -16.
x=\frac{-14±\sqrt{324}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 196 és 128.
x=\frac{-14±18}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 324.
x=\frac{-14±18}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-14±18}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -14 és 18.
x=1
4 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{32}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-14±18}{4}). ± előjele negatív. 18 kivonása a következőből: -14.
x=-8
-32 elosztása a következővel: 4.
2x^{2}+14x-16=2\left(x-1\right)\left(x-\left(-8\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -8 értéket pedig x_{2} helyére.
2x^{2}+14x-16=2\left(x-1\right)\left(x+8\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}