Kiértékelés
7\sqrt{2}\approx 9,899494937
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\times 4\sqrt{2}-5\sqrt{\frac{1}{2}}+6\sqrt{\frac{1}{8}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 32=4^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{4^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{4^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4^{2}.
8\sqrt{2}-5\sqrt{\frac{1}{2}}+6\sqrt{\frac{1}{8}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4. Az eredmény 8.
8\sqrt{2}-5\times \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{2}}+6\sqrt{\frac{1}{8}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{1}{2}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{2}}.
8\sqrt{2}-5\times \frac{1}{\sqrt{2}}+6\sqrt{\frac{1}{8}}
Kiszámoljuk a(z) 1 négyzetgyökét. Az eredmény 1.
8\sqrt{2}-5\times \frac{\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}+6\sqrt{\frac{1}{8}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
8\sqrt{2}-5\times \frac{\sqrt{2}}{2}+6\sqrt{\frac{1}{8}}
\sqrt{2} négyzete 2.
8\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}+6\sqrt{\frac{1}{8}}
Kifejezzük a hányadost (-5\times \frac{\sqrt{2}}{2}) egyetlen törtként.
8\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}+6\times \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{8}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{1}{8}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{8}}.
8\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}+6\times \frac{1}{\sqrt{8}}
Kiszámoljuk a(z) 1 négyzetgyökét. Az eredmény 1.
8\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}+6\times \frac{1}{2\sqrt{2}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 8=2^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
8\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}+6\times \frac{\sqrt{2}}{2\left(\sqrt{2}\right)^{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{2\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
8\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}+6\times \frac{\sqrt{2}}{2\times 2}
\sqrt{2} négyzete 2.
8\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}+6\times \frac{\sqrt{2}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
8\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}+\frac{6\sqrt{2}}{4}
Kifejezzük a hányadost (6\times \frac{\sqrt{2}}{4}) egyetlen törtként.
\frac{19}{2}\sqrt{2}+\frac{-5\sqrt{2}}{2}
Összevonjuk a következőket: 8\sqrt{2} és \frac{6\sqrt{2}}{4}. Az eredmény \frac{19}{2}\sqrt{2}.
7\sqrt{2}
Összevonjuk a következőket: \frac{19}{2}\sqrt{2} és \frac{-5\sqrt{2}}{2}. Az eredmény 7\sqrt{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}