Megoldás a(z) a változóra
a = \frac{\sqrt{265} - 1}{4} \approx 3,819705149
a=\frac{-\sqrt{265}-1}{4}\approx -4,319705149
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2a^{2}-18+a=15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és a^{2}-9.
2a^{2}-18+a-15=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15.
2a^{2}-33+a=0
Kivonjuk a(z) 15 értékből a(z) -18 értéket. Az eredmény -33.
2a^{2}+a-33=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 2\left(-33\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -33 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 2\left(-33\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
a=\frac{-1±\sqrt{1-8\left(-33\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
a=\frac{-1±\sqrt{1+264}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -33.
a=\frac{-1±\sqrt{265}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 264.
a=\frac{-1±\sqrt{265}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
a=\frac{\sqrt{265}-1}{4}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-1±\sqrt{265}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és \sqrt{265}.
a=\frac{-\sqrt{265}-1}{4}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-1±\sqrt{265}}{4}). ± előjele negatív. \sqrt{265} kivonása a következőből: -1.
a=\frac{\sqrt{265}-1}{4} a=\frac{-\sqrt{265}-1}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
2a^{2}-18+a=15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és a^{2}-9.
2a^{2}+a=15+18
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 18.
2a^{2}+a=33
Összeadjuk a következőket: 15 és 18. Az eredmény 33.
\frac{2a^{2}+a}{2}=\frac{33}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a^{2}+\frac{1}{2}a=\frac{33}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
a^{2}+\frac{1}{2}a+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{33}{2}+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}+\frac{1}{2}a+\frac{1}{16}=\frac{33}{2}+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}+\frac{1}{2}a+\frac{1}{16}=\frac{265}{16}
\frac{33}{2} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(a+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{265}{16}
Tényezőkre a^{2}+\frac{1}{2}a+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{265}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a+\frac{1}{4}=\frac{\sqrt{265}}{4} a+\frac{1}{4}=-\frac{\sqrt{265}}{4}
Egyszerűsítünk.
a=\frac{\sqrt{265}-1}{4} a=\frac{-\sqrt{265}-1}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}