Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{2\sqrt{2}}{3}\approx 0,942809042
x=-\frac{2\sqrt{2}}{3}\approx -0,942809042
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4+9x^{2}=12
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
9x^{2}=12-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
9x^{2}=8
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 12 értéket. Az eredmény 8.
x^{2}=\frac{8}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x=\frac{2\sqrt{2}}{3} x=-\frac{2\sqrt{2}}{3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
4+9x^{2}=12
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4+9x^{2}-12=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
-8+9x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -8.
9x^{2}-8=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 9\left(-8\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 9\left(-8\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-36\left(-8\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{0±\sqrt{288}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -8.
x=\frac{0±12\sqrt{2}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 288.
x=\frac{0±12\sqrt{2}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{2\sqrt{2}}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±12\sqrt{2}}{18}). ± előjele pozitív.
x=-\frac{2\sqrt{2}}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±12\sqrt{2}}{18}). ± előjele negatív.
x=\frac{2\sqrt{2}}{3} x=-\frac{2\sqrt{2}}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}