Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{17}+5\approx 9,123105626
x=5-\sqrt{17}\approx 0,876894374
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
2 = - \frac { 1 } { 4 } x ^ { 2 } + \frac { 5 } { 2 } x
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{1}{4}x^{2}+\frac{5}{2}x=2
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-\frac{1}{4}x^{2}+\frac{5}{2}x-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
x=\frac{-\frac{5}{2}±\sqrt{\left(\frac{5}{2}\right)^{2}-4\left(-\frac{1}{4}\right)\left(-2\right)}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{4} értéket a-ba, a(z) \frac{5}{2} értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\frac{5}{2}±\sqrt{\frac{25}{4}-4\left(-\frac{1}{4}\right)\left(-2\right)}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
A(z) \frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\frac{5}{2}±\sqrt{\frac{25}{4}-2}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{1}{4}.
x=\frac{-\frac{5}{2}±\sqrt{\frac{17}{4}}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Összeadjuk a következőket: \frac{25}{4} és -2.
x=\frac{-\frac{5}{2}±\frac{\sqrt{17}}{2}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{17}{4}.
x=\frac{-\frac{5}{2}±\frac{\sqrt{17}}{2}}{-\frac{1}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{4}.
x=\frac{\sqrt{17}-5}{-\frac{1}{2}\times 2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{5}{2}±\frac{\sqrt{17}}{2}}{-\frac{1}{2}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -\frac{5}{2} és \frac{\sqrt{17}}{2}.
x=5-\sqrt{17}
\frac{-5+\sqrt{17}}{2} elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{-5+\sqrt{17}}{2} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x=\frac{-\sqrt{17}-5}{-\frac{1}{2}\times 2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{5}{2}±\frac{\sqrt{17}}{2}}{-\frac{1}{2}}). ± előjele negatív. \frac{\sqrt{17}}{2} kivonása a következőből: -\frac{5}{2}.
x=\sqrt{17}+5
\frac{-5-\sqrt{17}}{2} elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{-5-\sqrt{17}}{2} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x=5-\sqrt{17} x=\sqrt{17}+5
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{1}{4}x^{2}+\frac{5}{2}x=2
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{-\frac{1}{4}x^{2}+\frac{5}{2}x}{-\frac{1}{4}}=\frac{2}{-\frac{1}{4}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: -4.
x^{2}+\frac{\frac{5}{2}}{-\frac{1}{4}}x=\frac{2}{-\frac{1}{4}}
A(z) -\frac{1}{4} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\frac{1}{4} értékkel való szorzást.
x^{2}-10x=\frac{2}{-\frac{1}{4}}
\frac{5}{2} elosztása a következővel: -\frac{1}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{5}{2} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{4} reciprokával.
x^{2}-10x=-8
2 elosztása a következővel: -\frac{1}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{4} reciprokával.
x^{2}-10x+\left(-5\right)^{2}=-8+\left(-5\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -5. Ezután hozzáadjuk -5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-10x+25=-8+25
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x^{2}-10x+25=17
Összeadjuk a következőket: -8 és 25.
\left(x-5\right)^{2}=17
Tényezőkre x^{2}-10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-5\right)^{2}}=\sqrt{17}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-5=\sqrt{17} x-5=-\sqrt{17}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{17}+5 x=5-\sqrt{17}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}