Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) q változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2=1-4q+4q^{2}-2q^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-2q\right)^{2}).
2=1-4q+2q^{2}
Összevonjuk a következőket: 4q^{2} és -2q^{2}. Az eredmény 2q^{2}.
1-4q+2q^{2}=2
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
1-4q+2q^{2}-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-1-4q+2q^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -1.
2q^{2}-4q-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
q=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
q=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
q=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-8\left(-1\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
q=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -1.
q=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{24}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 8.
q=\frac{-\left(-4\right)±2\sqrt{6}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 24.
q=\frac{4±2\sqrt{6}}{2\times 2}
-4 ellentettje 4.
q=\frac{4±2\sqrt{6}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
q=\frac{2\sqrt{6}+4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (q=\frac{4±2\sqrt{6}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2\sqrt{6}.
q=\frac{\sqrt{6}}{2}+1
4+2\sqrt{6} elosztása a következővel: 4.
q=\frac{4-2\sqrt{6}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (q=\frac{4±2\sqrt{6}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{6} kivonása a következőből: 4.
q=-\frac{\sqrt{6}}{2}+1
4-2\sqrt{6} elosztása a következővel: 4.
q=\frac{\sqrt{6}}{2}+1 q=-\frac{\sqrt{6}}{2}+1
Megoldottuk az egyenletet.
2=1-4q+4q^{2}-2q^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-2q\right)^{2}).
2=1-4q+2q^{2}
Összevonjuk a következőket: 4q^{2} és -2q^{2}. Az eredmény 2q^{2}.
1-4q+2q^{2}=2
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-4q+2q^{2}=2-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-4q+2q^{2}=1
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
2q^{2}-4q=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2q^{2}-4q}{2}=\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
q^{2}+\left(-\frac{4}{2}\right)q=\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
q^{2}-2q=\frac{1}{2}
-4 elosztása a következővel: 2.
q^{2}-2q+1=\frac{1}{2}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
q^{2}-2q+1=\frac{3}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{2} és 1.
\left(q-1\right)^{2}=\frac{3}{2}
Tényezőkre q^{2}-2q+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(q-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{3}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
q-1=\frac{\sqrt{6}}{2} q-1=-\frac{\sqrt{6}}{2}
Egyszerűsítünk.
q=\frac{\sqrt{6}}{2}+1 q=-\frac{\sqrt{6}}{2}+1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.