Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) y változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2+y-3y^{2}=y\left(y-3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: y és 1-3y.
2+y-3y^{2}=y^{2}-3y
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: y és y-3.
2+y-3y^{2}-y^{2}=-3y
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: y^{2}.
2+y-4y^{2}=-3y
Összevonjuk a következőket: -3y^{2} és -y^{2}. Az eredmény -4y^{2}.
2+y-4y^{2}+3y=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3y.
2+4y-4y^{2}=0
Összevonjuk a következőket: y és 3y. Az eredmény 4y.
-4y^{2}+4y+2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-4\right)\times 2}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-4\right)\times 2}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
y=\frac{-4±\sqrt{16+16\times 2}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
y=\frac{-4±\sqrt{16+32}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 2.
y=\frac{-4±\sqrt{48}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és 32.
y=\frac{-4±4\sqrt{3}}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 48.
y=\frac{-4±4\sqrt{3}}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
y=\frac{4\sqrt{3}-4}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-4±4\sqrt{3}}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 4\sqrt{3}.
y=\frac{1-\sqrt{3}}{2}
-4+4\sqrt{3} elosztása a következővel: -8.
y=\frac{-4\sqrt{3}-4}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-4±4\sqrt{3}}{-8}). ± előjele negatív. 4\sqrt{3} kivonása a következőből: -4.
y=\frac{\sqrt{3}+1}{2}
-4-4\sqrt{3} elosztása a következővel: -8.
y=\frac{1-\sqrt{3}}{2} y=\frac{\sqrt{3}+1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2+y-3y^{2}=y\left(y-3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: y és 1-3y.
2+y-3y^{2}=y^{2}-3y
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: y és y-3.
2+y-3y^{2}-y^{2}=-3y
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: y^{2}.
2+y-4y^{2}=-3y
Összevonjuk a következőket: -3y^{2} és -y^{2}. Az eredmény -4y^{2}.
2+y-4y^{2}+3y=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3y.
2+4y-4y^{2}=0
Összevonjuk a következőket: y és 3y. Az eredmény 4y.
4y-4y^{2}=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-4y^{2}+4y=-2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-4y^{2}+4y}{-4}=-\frac{2}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
y^{2}+\frac{4}{-4}y=-\frac{2}{-4}
A(z) -4 értékkel való osztás eltünteti a(z) -4 értékkel való szorzást.
y^{2}-y=-\frac{2}{-4}
4 elosztása a következővel: -4.
y^{2}-y=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
y^{2}-y+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-y+\frac{1}{4}=\frac{1}{2}+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}-y+\frac{1}{4}=\frac{3}{4}
\frac{1}{2} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(y-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{3}{4}
Tényezőkre y^{2}-y+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{3}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{3}}{2} y-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{3}}{2}
Egyszerűsítünk.
y=\frac{\sqrt{3}+1}{2} y=\frac{1-\sqrt{3}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.