Szorzattá alakítás
\left(2-x\right)\left(6x-7\right)
Kiértékelés
\left(2-x\right)\left(6x-7\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-6x^{2}+19x-14
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=19 ab=-6\left(-14\right)=84
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -6x^{2}+ax+bx-14 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,84 2,42 3,28 4,21 6,14 7,12
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 84.
1+84=85 2+42=44 3+28=31 4+21=25 6+14=20 7+12=19
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=12 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 19.
\left(-6x^{2}+12x\right)+\left(7x-14\right)
Átírjuk az értéket (-6x^{2}+19x-14) \left(-6x^{2}+12x\right)+\left(7x-14\right) alakban.
6x\left(-x+2\right)-7\left(-x+2\right)
A 6x a második csoportban lévő első és -7 faktort.
\left(-x+2\right)\left(6x-7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+2 általános kifejezést a zárójelből.
-6x^{2}+19x-14=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-19±\sqrt{19^{2}-4\left(-6\right)\left(-14\right)}}{2\left(-6\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-19±\sqrt{361-4\left(-6\right)\left(-14\right)}}{2\left(-6\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 19.
x=\frac{-19±\sqrt{361+24\left(-14\right)}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -6.
x=\frac{-19±\sqrt{361-336}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 24 és -14.
x=\frac{-19±\sqrt{25}}{2\left(-6\right)}
Összeadjuk a következőket: 361 és -336.
x=\frac{-19±5}{2\left(-6\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{-19±5}{-12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -6.
x=-\frac{14}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-19±5}{-12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -19 és 5.
x=\frac{7}{6}
A törtet (\frac{-14}{-12}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{24}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-19±5}{-12}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -19.
x=2
-24 elosztása a következővel: -12.
-6x^{2}+19x-14=-6\left(x-\frac{7}{6}\right)\left(x-2\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{7}{6} értéket x_{1} helyére, a(z) 2 értéket pedig x_{2} helyére.
-6x^{2}+19x-14=-6\times \frac{-6x+7}{-6}\left(x-2\right)
\frac{7}{6} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-6x^{2}+19x-14=\left(-6x+7\right)\left(x-2\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: -6 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}