Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{3} + 5}{6} \approx 1,122008468
x=\frac{5-\sqrt{3}}{6}\approx 0,544658199
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
18x^{2}-30x+11=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{\left(-30\right)^{2}-4\times 18\times 11}}{2\times 18}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 18 értéket a-ba, a(z) -30 értéket b-be és a(z) 11 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-4\times 18\times 11}}{2\times 18}
Négyzetre emeljük a következőt: -30.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-72\times 11}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-792}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -72 és 11.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{108}}{2\times 18}
Összeadjuk a következőket: 900 és -792.
x=\frac{-\left(-30\right)±6\sqrt{3}}{2\times 18}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 108.
x=\frac{30±6\sqrt{3}}{2\times 18}
-30 ellentettje 30.
x=\frac{30±6\sqrt{3}}{36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 18.
x=\frac{6\sqrt{3}+30}{36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{30±6\sqrt{3}}{36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 30 és 6\sqrt{3}.
x=\frac{\sqrt{3}+5}{6}
30+6\sqrt{3} elosztása a következővel: 36.
x=\frac{30-6\sqrt{3}}{36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{30±6\sqrt{3}}{36}). ± előjele negatív. 6\sqrt{3} kivonása a következőből: 30.
x=\frac{5-\sqrt{3}}{6}
30-6\sqrt{3} elosztása a következővel: 36.
x=\frac{\sqrt{3}+5}{6} x=\frac{5-\sqrt{3}}{6}
Megoldottuk az egyenletet.
18x^{2}-30x+11=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
18x^{2}-30x+11-11=-11
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 11.
18x^{2}-30x=-11
Ha kivonjuk a(z) 11 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{18x^{2}-30x}{18}=-\frac{11}{18}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 18.
x^{2}+\left(-\frac{30}{18}\right)x=-\frac{11}{18}
A(z) 18 értékkel való osztás eltünteti a(z) 18 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{5}{3}x=-\frac{11}{18}
A törtet (\frac{-30}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{5}{3}x+\left(-\frac{5}{6}\right)^{2}=-\frac{11}{18}+\left(-\frac{5}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=-\frac{11}{18}+\frac{25}{36}
A(z) -\frac{5}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=\frac{1}{12}
-\frac{11}{18} és \frac{25}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{1}{12}
Tényezőkre x^{2}-\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{12}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{6}=\frac{\sqrt{3}}{6} x-\frac{5}{6}=-\frac{\sqrt{3}}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{3}+5}{6} x=\frac{5-\sqrt{3}}{6}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}