Szorzattá alakítás
\left(3x-2\right)\left(6x-1\right)
Kiértékelés
\left(3x-2\right)\left(6x-1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-15 ab=18\times 2=36
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 18x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-36 -2,-18 -3,-12 -4,-9 -6,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 36.
-1-36=-37 -2-18=-20 -3-12=-15 -4-9=-13 -6-6=-12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-12 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -15.
\left(18x^{2}-12x\right)+\left(-3x+2\right)
Átírjuk az értéket (18x^{2}-15x+2) \left(18x^{2}-12x\right)+\left(-3x+2\right) alakban.
6x\left(3x-2\right)-\left(3x-2\right)
A 6x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(3x-2\right)\left(6x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-2 általános kifejezést a zárójelből.
18x^{2}-15x+2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{\left(-15\right)^{2}-4\times 18\times 2}}{2\times 18}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-4\times 18\times 2}}{2\times 18}
Négyzetre emeljük a következőt: -15.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-72\times 2}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-144}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -72 és 2.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{81}}{2\times 18}
Összeadjuk a következőket: 225 és -144.
x=\frac{-\left(-15\right)±9}{2\times 18}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
x=\frac{15±9}{2\times 18}
-15 ellentettje 15.
x=\frac{15±9}{36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 18.
x=\frac{24}{36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±9}{36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 15 és 9.
x=\frac{2}{3}
A törtet (\frac{24}{36}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{6}{36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±9}{36}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: 15.
x=\frac{1}{6}
A törtet (\frac{6}{36}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
18x^{2}-15x+2=18\left(x-\frac{2}{3}\right)\left(x-\frac{1}{6}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{2}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{6} értéket pedig x_{2} helyére.
18x^{2}-15x+2=18\times \frac{3x-2}{3}\left(x-\frac{1}{6}\right)
\frac{2}{3} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
18x^{2}-15x+2=18\times \frac{3x-2}{3}\times \frac{6x-1}{6}
\frac{1}{6} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
18x^{2}-15x+2=18\times \frac{\left(3x-2\right)\left(6x-1\right)}{3\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3x-2}{3} és \frac{6x-1}{6}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
18x^{2}-15x+2=18\times \frac{\left(3x-2\right)\left(6x-1\right)}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 6.
18x^{2}-15x+2=\left(3x-2\right)\left(6x-1\right)
A legnagyobb közös osztó (18) kiejtése itt: 18 és 18.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}