Megoldás a(z) a változóra
a = -\frac{4}{3} = -1\frac{1}{3} \approx -1,333333333
a=\frac{1}{6}\approx 0,166666667
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
18a^{2}+10a+11a=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 11a.
18a^{2}+21a=4
Összevonjuk a következőket: 10a és 11a. Az eredmény 21a.
18a^{2}+21a-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
a+b=21 ab=18\left(-4\right)=-72
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 18a^{2}+aa+ba-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,72 -2,36 -3,24 -4,18 -6,12 -8,9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -72.
-1+72=71 -2+36=34 -3+24=21 -4+18=14 -6+12=6 -8+9=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=24
A megoldás az a pár, amelynek összege 21.
\left(18a^{2}-3a\right)+\left(24a-4\right)
Átírjuk az értéket (18a^{2}+21a-4) \left(18a^{2}-3a\right)+\left(24a-4\right) alakban.
3a\left(6a-1\right)+4\left(6a-1\right)
A 3a a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(6a-1\right)\left(3a+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 6a-1 általános kifejezést a zárójelből.
a=\frac{1}{6} a=-\frac{4}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 6a-1=0 és a 3a+4=0.
18a^{2}+10a+11a=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 11a.
18a^{2}+21a=4
Összevonjuk a következőket: 10a és 11a. Az eredmény 21a.
18a^{2}+21a-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
a=\frac{-21±\sqrt{21^{2}-4\times 18\left(-4\right)}}{2\times 18}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 18 értéket a-ba, a(z) 21 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-21±\sqrt{441-4\times 18\left(-4\right)}}{2\times 18}
Négyzetre emeljük a következőt: 21.
a=\frac{-21±\sqrt{441-72\left(-4\right)}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
a=\frac{-21±\sqrt{441+288}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -72 és -4.
a=\frac{-21±\sqrt{729}}{2\times 18}
Összeadjuk a következőket: 441 és 288.
a=\frac{-21±27}{2\times 18}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 729.
a=\frac{-21±27}{36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 18.
a=\frac{6}{36}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-21±27}{36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -21 és 27.
a=\frac{1}{6}
A törtet (\frac{6}{36}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
a=-\frac{48}{36}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-21±27}{36}). ± előjele negatív. 27 kivonása a következőből: -21.
a=-\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-48}{36}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
a=\frac{1}{6} a=-\frac{4}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
18a^{2}+10a+11a=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 11a.
18a^{2}+21a=4
Összevonjuk a következőket: 10a és 11a. Az eredmény 21a.
\frac{18a^{2}+21a}{18}=\frac{4}{18}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 18.
a^{2}+\frac{21}{18}a=\frac{4}{18}
A(z) 18 értékkel való osztás eltünteti a(z) 18 értékkel való szorzást.
a^{2}+\frac{7}{6}a=\frac{4}{18}
A törtet (\frac{21}{18}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
a^{2}+\frac{7}{6}a=\frac{2}{9}
A törtet (\frac{4}{18}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
a^{2}+\frac{7}{6}a+\left(\frac{7}{12}\right)^{2}=\frac{2}{9}+\left(\frac{7}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{7}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{12}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}+\frac{7}{6}a+\frac{49}{144}=\frac{2}{9}+\frac{49}{144}
A(z) \frac{7}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}+\frac{7}{6}a+\frac{49}{144}=\frac{9}{16}
\frac{2}{9} és \frac{49}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(a+\frac{7}{12}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre a^{2}+\frac{7}{6}a+\frac{49}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a+\frac{7}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a+\frac{7}{12}=\frac{3}{4} a+\frac{7}{12}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
a=\frac{1}{6} a=-\frac{4}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}