Szorzattá alakítás
\left(2z-5\right)\left(8z-7\right)
Kiértékelés
\left(2z-5\right)\left(8z-7\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-54 ab=16\times 35=560
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 16z^{2}+az+bz+35 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-560 -2,-280 -4,-140 -5,-112 -7,-80 -8,-70 -10,-56 -14,-40 -16,-35 -20,-28
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 560.
-1-560=-561 -2-280=-282 -4-140=-144 -5-112=-117 -7-80=-87 -8-70=-78 -10-56=-66 -14-40=-54 -16-35=-51 -20-28=-48
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-40 b=-14
A megoldás az a pár, amelynek összege -54.
\left(16z^{2}-40z\right)+\left(-14z+35\right)
Átírjuk az értéket (16z^{2}-54z+35) \left(16z^{2}-40z\right)+\left(-14z+35\right) alakban.
8z\left(2z-5\right)-7\left(2z-5\right)
A 8z a második csoportban lévő első és -7 faktort.
\left(2z-5\right)\left(8z-7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2z-5 általános kifejezést a zárójelből.
16z^{2}-54z+35=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
z=\frac{-\left(-54\right)±\sqrt{\left(-54\right)^{2}-4\times 16\times 35}}{2\times 16}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-\left(-54\right)±\sqrt{2916-4\times 16\times 35}}{2\times 16}
Négyzetre emeljük a következőt: -54.
z=\frac{-\left(-54\right)±\sqrt{2916-64\times 35}}{2\times 16}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 16.
z=\frac{-\left(-54\right)±\sqrt{2916-2240}}{2\times 16}
Összeszorozzuk a következőket: -64 és 35.
z=\frac{-\left(-54\right)±\sqrt{676}}{2\times 16}
Összeadjuk a következőket: 2916 és -2240.
z=\frac{-\left(-54\right)±26}{2\times 16}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 676.
z=\frac{54±26}{2\times 16}
-54 ellentettje 54.
z=\frac{54±26}{32}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 16.
z=\frac{80}{32}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{54±26}{32}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 54 és 26.
z=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{80}{32}) leegyszerűsítjük 16 kivonásával és kiejtésével.
z=\frac{28}{32}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{54±26}{32}). ± előjele negatív. 26 kivonása a következőből: 54.
z=\frac{7}{8}
A törtet (\frac{28}{32}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
16z^{2}-54z+35=16\left(z-\frac{5}{2}\right)\left(z-\frac{7}{8}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{7}{8} értéket pedig x_{2} helyére.
16z^{2}-54z+35=16\times \frac{2z-5}{2}\left(z-\frac{7}{8}\right)
\frac{5}{2} kivonása a következőből: z: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
16z^{2}-54z+35=16\times \frac{2z-5}{2}\times \frac{8z-7}{8}
\frac{7}{8} kivonása a következőből: z: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
16z^{2}-54z+35=16\times \frac{\left(2z-5\right)\left(8z-7\right)}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2z-5}{2} és \frac{8z-7}{8}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
16z^{2}-54z+35=16\times \frac{\left(2z-5\right)\left(8z-7\right)}{16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 8.
16z^{2}-54z+35=\left(2z-5\right)\left(8z-7\right)
A legnagyobb közös osztó (16) kiejtése itt: 16 és 16.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}