Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{3}{4}=-0,75
x=\frac{1}{4}=0,25
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=8 ab=16\left(-3\right)=-48
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 16x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,48 -2,24 -3,16 -4,12 -6,8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -48.
-1+48=47 -2+24=22 -3+16=13 -4+12=8 -6+8=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(16x^{2}-4x\right)+\left(12x-3\right)
Átírjuk az értéket (16x^{2}+8x-3) \left(16x^{2}-4x\right)+\left(12x-3\right) alakban.
4x\left(4x-1\right)+3\left(4x-1\right)
A 4x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(4x-1\right)\left(4x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{4} x=-\frac{3}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 4x-1=0 és a 4x+3=0.
16x^{2}+8x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 16\left(-3\right)}}{2\times 16}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 16 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 16\left(-3\right)}}{2\times 16}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64-64\left(-3\right)}}{2\times 16}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 16.
x=\frac{-8±\sqrt{64+192}}{2\times 16}
Összeszorozzuk a következőket: -64 és -3.
x=\frac{-8±\sqrt{256}}{2\times 16}
Összeadjuk a következőket: 64 és 192.
x=\frac{-8±16}{2\times 16}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
x=\frac{-8±16}{32}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 16.
x=\frac{8}{32}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±16}{32}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 16.
x=\frac{1}{4}
A törtet (\frac{8}{32}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{24}{32}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±16}{32}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: -8.
x=-\frac{3}{4}
A törtet (\frac{-24}{32}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{4} x=-\frac{3}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
16x^{2}+8x-3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
16x^{2}+8x-3-\left(-3\right)=-\left(-3\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
16x^{2}+8x=-\left(-3\right)
Ha kivonjuk a(z) -3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
16x^{2}+8x=3
-3 kivonása a következőből: 0.
\frac{16x^{2}+8x}{16}=\frac{3}{16}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 16.
x^{2}+\frac{8}{16}x=\frac{3}{16}
A(z) 16 értékkel való osztás eltünteti a(z) 16 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{2}x=\frac{3}{16}
A törtet (\frac{8}{16}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{3}{16}+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{3+1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{4}
\frac{3}{16} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{4}=\frac{1}{2} x+\frac{1}{4}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{4} x=-\frac{3}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}