Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{9}{8} = -1\frac{1}{8} = -1,125
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=10 ab=16\left(-9\right)=-144
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 16x^{2}+ax+bx-9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,144 -2,72 -3,48 -4,36 -6,24 -8,18 -9,16 -12,12
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -144.
-1+144=143 -2+72=70 -3+48=45 -4+36=32 -6+24=18 -8+18=10 -9+16=7 -12+12=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=18
A megoldás az a pár, amelynek összege 10.
\left(16x^{2}-8x\right)+\left(18x-9\right)
Átírjuk az értéket (16x^{2}+10x-9) \left(16x^{2}-8x\right)+\left(18x-9\right) alakban.
8x\left(2x-1\right)+9\left(2x-1\right)
A 8x a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(2x-1\right)\left(8x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{2} x=-\frac{9}{8}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-1=0 és a 8x+9=0.
16x^{2}+10x-9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\times 16\left(-9\right)}}{2\times 16}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 16 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-10±\sqrt{100-4\times 16\left(-9\right)}}{2\times 16}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
x=\frac{-10±\sqrt{100-64\left(-9\right)}}{2\times 16}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 16.
x=\frac{-10±\sqrt{100+576}}{2\times 16}
Összeszorozzuk a következőket: -64 és -9.
x=\frac{-10±\sqrt{676}}{2\times 16}
Összeadjuk a következőket: 100 és 576.
x=\frac{-10±26}{2\times 16}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 676.
x=\frac{-10±26}{32}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 16.
x=\frac{16}{32}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±26}{32}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 26.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{16}{32}) leegyszerűsítjük 16 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{36}{32}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±26}{32}). ± előjele negatív. 26 kivonása a következőből: -10.
x=-\frac{9}{8}
A törtet (\frac{-36}{32}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{2} x=-\frac{9}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
16x^{2}+10x-9=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
16x^{2}+10x-9-\left(-9\right)=-\left(-9\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
16x^{2}+10x=-\left(-9\right)
Ha kivonjuk a(z) -9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
16x^{2}+10x=9
-9 kivonása a következőből: 0.
\frac{16x^{2}+10x}{16}=\frac{9}{16}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 16.
x^{2}+\frac{10}{16}x=\frac{9}{16}
A(z) 16 értékkel való osztás eltünteti a(z) 16 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{5}{8}x=\frac{9}{16}
A törtet (\frac{10}{16}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{5}{8}x+\left(\frac{5}{16}\right)^{2}=\frac{9}{16}+\left(\frac{5}{16}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{8} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{16}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{16} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{5}{8}x+\frac{25}{256}=\frac{9}{16}+\frac{25}{256}
A(z) \frac{5}{16} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{5}{8}x+\frac{25}{256}=\frac{169}{256}
\frac{9}{16} és \frac{25}{256} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{5}{16}\right)^{2}=\frac{169}{256}
Tényezőkre x^{2}+\frac{5}{8}x+\frac{25}{256}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{16}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{256}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{16}=\frac{13}{16} x+\frac{5}{16}=-\frac{13}{16}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2} x=-\frac{9}{8}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{16}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}