Megoldás a(z) a változóra
a=-\frac{3}{5}=-0,6
a = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
16a^{2}+21a+9-6a^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6a^{2}.
10a^{2}+21a+9=0
Összevonjuk a következőket: 16a^{2} és -6a^{2}. Az eredmény 10a^{2}.
a+b=21 ab=10\times 9=90
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 10a^{2}+aa+ba+9 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,90 2,45 3,30 5,18 6,15 9,10
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 90.
1+90=91 2+45=47 3+30=33 5+18=23 6+15=21 9+10=19
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=15
A megoldás az a pár, amelynek összege 21.
\left(10a^{2}+6a\right)+\left(15a+9\right)
Átírjuk az értéket (10a^{2}+21a+9) \left(10a^{2}+6a\right)+\left(15a+9\right) alakban.
2a\left(5a+3\right)+3\left(5a+3\right)
Kiemeljük a(z) 2a tényezőt az első, a(z) 3 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(5a+3\right)\left(2a+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5a+3 általános kifejezést a zárójelből.
a=-\frac{3}{5} a=-\frac{3}{2}
Az egyenlet megoldásainak megoldásához 5a+3=0 és 2a+3=0.
16a^{2}+21a+9-6a^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6a^{2}.
10a^{2}+21a+9=0
Összevonjuk a következőket: 16a^{2} és -6a^{2}. Az eredmény 10a^{2}.
a=\frac{-21±\sqrt{21^{2}-4\times 10\times 9}}{2\times 10}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 10 értéket a-ba, a(z) 21 értéket b-be és a(z) 9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-21±\sqrt{441-4\times 10\times 9}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: 21.
a=\frac{-21±\sqrt{441-40\times 9}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
a=\frac{-21±\sqrt{441-360}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és 9.
a=\frac{-21±\sqrt{81}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 441 és -360.
a=\frac{-21±9}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
a=\frac{-21±9}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
a=-\frac{12}{20}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-21±9}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -21 és 9.
a=-\frac{3}{5}
A törtet (\frac{-12}{20}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
a=-\frac{30}{20}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-21±9}{20}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -21.
a=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-30}{20}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
a=-\frac{3}{5} a=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
16a^{2}+21a+9-6a^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6a^{2}.
10a^{2}+21a+9=0
Összevonjuk a következőket: 16a^{2} és -6a^{2}. Az eredmény 10a^{2}.
10a^{2}+21a=-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{10a^{2}+21a}{10}=-\frac{9}{10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 10.
a^{2}+\frac{21}{10}a=-\frac{9}{10}
A(z) 10 értékkel való osztás eltünteti a(z) 10 értékkel való szorzást.
a^{2}+\frac{21}{10}a+\left(\frac{21}{20}\right)^{2}=-\frac{9}{10}+\left(\frac{21}{20}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{21}{10} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{21}{20}. Ezután hozzáadjuk \frac{21}{20} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}+\frac{21}{10}a+\frac{441}{400}=-\frac{9}{10}+\frac{441}{400}
A(z) \frac{21}{20} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}+\frac{21}{10}a+\frac{441}{400}=\frac{81}{400}
-\frac{9}{10} és \frac{441}{400} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(a+\frac{21}{20}\right)^{2}=\frac{81}{400}
A(z) a^{2}+\frac{21}{10}a+\frac{441}{400} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(a+\frac{21}{20}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{400}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a+\frac{21}{20}=\frac{9}{20} a+\frac{21}{20}=-\frac{9}{20}
Egyszerűsítünk.
a=-\frac{3}{5} a=-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{21}{20}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}