Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{69}}{10}-\frac{1}{2}\approx 0,330662386
x=-\frac{\sqrt{69}}{10}-\frac{1}{2}\approx -1,330662386
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
150x^{2}+150x-66=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-150±\sqrt{150^{2}-4\times 150\left(-66\right)}}{2\times 150}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 150 értéket a-ba, a(z) 150 értéket b-be és a(z) -66 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-150±\sqrt{22500-4\times 150\left(-66\right)}}{2\times 150}
Négyzetre emeljük a következőt: 150.
x=\frac{-150±\sqrt{22500-600\left(-66\right)}}{2\times 150}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 150.
x=\frac{-150±\sqrt{22500+39600}}{2\times 150}
Összeszorozzuk a következőket: -600 és -66.
x=\frac{-150±\sqrt{62100}}{2\times 150}
Összeadjuk a következőket: 22500 és 39600.
x=\frac{-150±30\sqrt{69}}{2\times 150}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 62100.
x=\frac{-150±30\sqrt{69}}{300}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 150.
x=\frac{30\sqrt{69}-150}{300}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-150±30\sqrt{69}}{300}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -150 és 30\sqrt{69}.
x=\frac{\sqrt{69}}{10}-\frac{1}{2}
-150+30\sqrt{69} elosztása a következővel: 300.
x=\frac{-30\sqrt{69}-150}{300}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-150±30\sqrt{69}}{300}). ± előjele negatív. 30\sqrt{69} kivonása a következőből: -150.
x=-\frac{\sqrt{69}}{10}-\frac{1}{2}
-150-30\sqrt{69} elosztása a következővel: 300.
x=\frac{\sqrt{69}}{10}-\frac{1}{2} x=-\frac{\sqrt{69}}{10}-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
150x^{2}+150x-66=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
150x^{2}+150x-66-\left(-66\right)=-\left(-66\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 66.
150x^{2}+150x=-\left(-66\right)
Ha kivonjuk a(z) -66 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
150x^{2}+150x=66
-66 kivonása a következőből: 0.
\frac{150x^{2}+150x}{150}=\frac{66}{150}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 150.
x^{2}+\frac{150}{150}x=\frac{66}{150}
A(z) 150 értékkel való osztás eltünteti a(z) 150 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=\frac{66}{150}
150 elosztása a következővel: 150.
x^{2}+x=\frac{11}{25}
A törtet (\frac{66}{150}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{11}{25}+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{11}{25}+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{69}{100}
\frac{11}{25} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{69}{100}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{69}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{69}}{10} x+\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{69}}{10}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{69}}{10}-\frac{1}{2} x=-\frac{\sqrt{69}}{10}-\frac{1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}