Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{985}}{30}-\frac{5}{6}\approx 0,212823655
x=-\frac{\sqrt{985}}{30}-\frac{5}{6}\approx -1,879490322
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
15x^{2}+25x-6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-25±\sqrt{25^{2}-4\times 15\left(-6\right)}}{2\times 15}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 15 értéket a-ba, a(z) 25 értéket b-be és a(z) -6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-25±\sqrt{625-4\times 15\left(-6\right)}}{2\times 15}
Négyzetre emeljük a következőt: 25.
x=\frac{-25±\sqrt{625-60\left(-6\right)}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
x=\frac{-25±\sqrt{625+360}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -60 és -6.
x=\frac{-25±\sqrt{985}}{2\times 15}
Összeadjuk a következőket: 625 és 360.
x=\frac{-25±\sqrt{985}}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
x=\frac{\sqrt{985}-25}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-25±\sqrt{985}}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -25 és \sqrt{985}.
x=\frac{\sqrt{985}}{30}-\frac{5}{6}
-25+\sqrt{985} elosztása a következővel: 30.
x=\frac{-\sqrt{985}-25}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-25±\sqrt{985}}{30}). ± előjele negatív. \sqrt{985} kivonása a következőből: -25.
x=-\frac{\sqrt{985}}{30}-\frac{5}{6}
-25-\sqrt{985} elosztása a következővel: 30.
x=\frac{\sqrt{985}}{30}-\frac{5}{6} x=-\frac{\sqrt{985}}{30}-\frac{5}{6}
Megoldottuk az egyenletet.
15x^{2}+25x-6=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
15x^{2}+25x-6-\left(-6\right)=-\left(-6\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.
15x^{2}+25x=-\left(-6\right)
Ha kivonjuk a(z) -6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
15x^{2}+25x=6
-6 kivonása a következőből: 0.
\frac{15x^{2}+25x}{15}=\frac{6}{15}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 15.
x^{2}+\frac{25}{15}x=\frac{6}{15}
A(z) 15 értékkel való osztás eltünteti a(z) 15 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{5}{3}x=\frac{6}{15}
A törtet (\frac{25}{15}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{5}{3}x=\frac{2}{5}
A törtet (\frac{6}{15}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\left(\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{2}{5}+\left(\frac{5}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{6}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=\frac{2}{5}+\frac{25}{36}
A(z) \frac{5}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=\frac{197}{180}
\frac{2}{5} és \frac{25}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{197}{180}
Tényezőkre x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{197}{180}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{6}=\frac{\sqrt{985}}{30} x+\frac{5}{6}=-\frac{\sqrt{985}}{30}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{985}}{30}-\frac{5}{6} x=-\frac{\sqrt{985}}{30}-\frac{5}{6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}