Szorzattá alakítás
\left(5m-3\right)\left(3m+2\right)
Kiértékelés
15m^{2}+m-6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=1 ab=15\left(-6\right)=-90
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 15m^{2}+am+bm-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,90 -2,45 -3,30 -5,18 -6,15 -9,10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -90.
-1+90=89 -2+45=43 -3+30=27 -5+18=13 -6+15=9 -9+10=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=10
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(15m^{2}-9m\right)+\left(10m-6\right)
Átírjuk az értéket (15m^{2}+m-6) \left(15m^{2}-9m\right)+\left(10m-6\right) alakban.
3m\left(5m-3\right)+2\left(5m-3\right)
A 3m a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(5m-3\right)\left(3m+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5m-3 általános kifejezést a zárójelből.
15m^{2}+m-6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
m=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 15\left(-6\right)}}{2\times 15}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
m=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 15\left(-6\right)}}{2\times 15}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
m=\frac{-1±\sqrt{1-60\left(-6\right)}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
m=\frac{-1±\sqrt{1+360}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -60 és -6.
m=\frac{-1±\sqrt{361}}{2\times 15}
Összeadjuk a következőket: 1 és 360.
m=\frac{-1±19}{2\times 15}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
m=\frac{-1±19}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
m=\frac{18}{30}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-1±19}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 19.
m=\frac{3}{5}
A törtet (\frac{18}{30}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
m=-\frac{20}{30}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-1±19}{30}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: -1.
m=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-20}{30}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
15m^{2}+m-6=15\left(m-\frac{3}{5}\right)\left(m-\left(-\frac{2}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{5} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
15m^{2}+m-6=15\left(m-\frac{3}{5}\right)\left(m+\frac{2}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
15m^{2}+m-6=15\times \frac{5m-3}{5}\left(m+\frac{2}{3}\right)
\frac{3}{5} kivonása a következőből: m: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
15m^{2}+m-6=15\times \frac{5m-3}{5}\times \frac{3m+2}{3}
\frac{2}{3} és m összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
15m^{2}+m-6=15\times \frac{\left(5m-3\right)\left(3m+2\right)}{5\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5m-3}{5} és \frac{3m+2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
15m^{2}+m-6=15\times \frac{\left(5m-3\right)\left(3m+2\right)}{15}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 3.
15m^{2}+m-6=\left(5m-3\right)\left(3m+2\right)
A legnagyobb közös osztó (15) kiejtése itt: 15 és 15.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}