Szorzattá alakítás
5\left(b-8\right)\left(3b+4\right)
Kiértékelés
5\left(b-8\right)\left(3b+4\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5\left(3b^{2}-20b-32\right)
Kiemeljük a következőt: 5.
p+q=-20 pq=3\left(-32\right)=-96
Vegyük a következőt: 3b^{2}-20b-32. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3b^{2}+pb+qb-32 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-96 2,-48 3,-32 4,-24 6,-16 8,-12
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -96.
1-96=-95 2-48=-46 3-32=-29 4-24=-20 6-16=-10 8-12=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-24 q=4
A megoldás az a pár, amelynek összege -20.
\left(3b^{2}-24b\right)+\left(4b-32\right)
Átírjuk az értéket (3b^{2}-20b-32) \left(3b^{2}-24b\right)+\left(4b-32\right) alakban.
3b\left(b-8\right)+4\left(b-8\right)
A 3b a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(b-8\right)\left(3b+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-8 általános kifejezést a zárójelből.
5\left(b-8\right)\left(3b+4\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
15b^{2}-100b-160=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
b=\frac{-\left(-100\right)±\sqrt{\left(-100\right)^{2}-4\times 15\left(-160\right)}}{2\times 15}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-\left(-100\right)±\sqrt{10000-4\times 15\left(-160\right)}}{2\times 15}
Négyzetre emeljük a következőt: -100.
b=\frac{-\left(-100\right)±\sqrt{10000-60\left(-160\right)}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
b=\frac{-\left(-100\right)±\sqrt{10000+9600}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -60 és -160.
b=\frac{-\left(-100\right)±\sqrt{19600}}{2\times 15}
Összeadjuk a következőket: 10000 és 9600.
b=\frac{-\left(-100\right)±140}{2\times 15}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 19600.
b=\frac{100±140}{2\times 15}
-100 ellentettje 100.
b=\frac{100±140}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
b=\frac{240}{30}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{100±140}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 100 és 140.
b=8
240 elosztása a következővel: 30.
b=-\frac{40}{30}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{100±140}{30}). ± előjele negatív. 140 kivonása a következőből: 100.
b=-\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-40}{30}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
15b^{2}-100b-160=15\left(b-8\right)\left(b-\left(-\frac{4}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 8 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{4}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
15b^{2}-100b-160=15\left(b-8\right)\left(b+\frac{4}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
15b^{2}-100b-160=15\left(b-8\right)\times \frac{3b+4}{3}
\frac{4}{3} és b összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
15b^{2}-100b-160=5\left(b-8\right)\left(3b+4\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 15 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}