Szorzattá alakítás
15\left(x-\frac{4-2\sqrt{19}}{5}\right)\left(x-\frac{2\sqrt{19}+4}{5}\right)
Kiértékelés
15x^{2}-24x-36
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
15x^{2}-24x-36=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{\left(-24\right)^{2}-4\times 15\left(-36\right)}}{2\times 15}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576-4\times 15\left(-36\right)}}{2\times 15}
Négyzetre emeljük a következőt: -24.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576-60\left(-36\right)}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576+2160}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -60 és -36.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{2736}}{2\times 15}
Összeadjuk a következőket: 576 és 2160.
x=\frac{-\left(-24\right)±12\sqrt{19}}{2\times 15}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2736.
x=\frac{24±12\sqrt{19}}{2\times 15}
-24 ellentettje 24.
x=\frac{24±12\sqrt{19}}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
x=\frac{12\sqrt{19}+24}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{24±12\sqrt{19}}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 24 és 12\sqrt{19}.
x=\frac{2\sqrt{19}+4}{5}
24+12\sqrt{19} elosztása a következővel: 30.
x=\frac{24-12\sqrt{19}}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{24±12\sqrt{19}}{30}). ± előjele negatív. 12\sqrt{19} kivonása a következőből: 24.
x=\frac{4-2\sqrt{19}}{5}
24-12\sqrt{19} elosztása a következővel: 30.
15x^{2}-24x-36=15\left(x-\frac{2\sqrt{19}+4}{5}\right)\left(x-\frac{4-2\sqrt{19}}{5}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{4+2\sqrt{19}}{5} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{4-2\sqrt{19}}{5} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}