Szorzattá alakítás
15\left(x-\frac{47-\sqrt{1609}}{10}\right)\left(x-\frac{\sqrt{1609}+47}{10}\right)
Kiértékelés
15x^{2}-141x+90
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
15x^{2}-141x+90=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-141\right)±\sqrt{\left(-141\right)^{2}-4\times 15\times 90}}{2\times 15}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-141\right)±\sqrt{19881-4\times 15\times 90}}{2\times 15}
Négyzetre emeljük a következőt: -141.
x=\frac{-\left(-141\right)±\sqrt{19881-60\times 90}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
x=\frac{-\left(-141\right)±\sqrt{19881-5400}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -60 és 90.
x=\frac{-\left(-141\right)±\sqrt{14481}}{2\times 15}
Összeadjuk a következőket: 19881 és -5400.
x=\frac{-\left(-141\right)±3\sqrt{1609}}{2\times 15}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 14481.
x=\frac{141±3\sqrt{1609}}{2\times 15}
-141 ellentettje 141.
x=\frac{141±3\sqrt{1609}}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
x=\frac{3\sqrt{1609}+141}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{141±3\sqrt{1609}}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 141 és 3\sqrt{1609}.
x=\frac{\sqrt{1609}+47}{10}
141+3\sqrt{1609} elosztása a következővel: 30.
x=\frac{141-3\sqrt{1609}}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{141±3\sqrt{1609}}{30}). ± előjele negatív. 3\sqrt{1609} kivonása a következőből: 141.
x=\frac{47-\sqrt{1609}}{10}
141-3\sqrt{1609} elosztása a következővel: 30.
15x^{2}-141x+90=15\left(x-\frac{\sqrt{1609}+47}{10}\right)\left(x-\frac{47-\sqrt{1609}}{10}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{47+\sqrt{1609}}{10} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{47-\sqrt{1609}}{10} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}