Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{240009}-3}{40000}\approx 0,012172678
x=\frac{-\sqrt{240009}-3}{40000}\approx -0,012322678
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
15\times 10^{-5}\left(-x+1\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: -x+1.
15\times \frac{1}{100000}\left(-x+1\right)=x^{2}
Kiszámoljuk a(z) 10 érték -5. hatványát. Az eredmény \frac{1}{100000}.
\frac{3}{20000}\left(-x+1\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 15 és \frac{1}{100000}. Az eredmény \frac{3}{20000}.
-\frac{3}{20000}x+\frac{3}{20000}=x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{3}{20000} és -x+1.
-\frac{3}{20000}x+\frac{3}{20000}-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}-\frac{3}{20000}x+\frac{3}{20000}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{20000}\right)±\sqrt{\left(-\frac{3}{20000}\right)^{2}-4\left(-1\right)\times \frac{3}{20000}}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -\frac{3}{20000} értéket b-be és a(z) \frac{3}{20000} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{20000}\right)±\sqrt{\frac{9}{400000000}-4\left(-1\right)\times \frac{3}{20000}}}{2\left(-1\right)}
A(z) -\frac{3}{20000} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{20000}\right)±\sqrt{\frac{9}{400000000}+4\times \frac{3}{20000}}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{20000}\right)±\sqrt{\frac{9}{400000000}+\frac{3}{5000}}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és \frac{3}{20000}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{20000}\right)±\sqrt{\frac{240009}{400000000}}}{2\left(-1\right)}
\frac{9}{400000000} és \frac{3}{5000} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{20000}\right)±\frac{\sqrt{240009}}{20000}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{240009}{400000000}.
x=\frac{\frac{3}{20000}±\frac{\sqrt{240009}}{20000}}{2\left(-1\right)}
-\frac{3}{20000} ellentettje \frac{3}{20000}.
x=\frac{\frac{3}{20000}±\frac{\sqrt{240009}}{20000}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{\sqrt{240009}+3}{-2\times 20000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{20000}±\frac{\sqrt{240009}}{20000}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: \frac{3}{20000} és \frac{\sqrt{240009}}{20000}.
x=\frac{-\sqrt{240009}-3}{40000}
\frac{3+\sqrt{240009}}{20000} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{3-\sqrt{240009}}{-2\times 20000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{20000}±\frac{\sqrt{240009}}{20000}}{-2}). ± előjele negatív. \frac{\sqrt{240009}}{20000} kivonása a következőből: \frac{3}{20000}.
x=\frac{\sqrt{240009}-3}{40000}
\frac{3-\sqrt{240009}}{20000} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{240009}-3}{40000} x=\frac{\sqrt{240009}-3}{40000}
Megoldottuk az egyenletet.
15\times 10^{-5}\left(-x+1\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: -x+1.
15\times \frac{1}{100000}\left(-x+1\right)=x^{2}
Kiszámoljuk a(z) 10 érték -5. hatványát. Az eredmény \frac{1}{100000}.
\frac{3}{20000}\left(-x+1\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 15 és \frac{1}{100000}. Az eredmény \frac{3}{20000}.
-\frac{3}{20000}x+\frac{3}{20000}=x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{3}{20000} és -x+1.
-\frac{3}{20000}x+\frac{3}{20000}-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-\frac{3}{20000}x-x^{2}=-\frac{3}{20000}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{3}{20000}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-x^{2}-\frac{3}{20000}x=-\frac{3}{20000}
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-\frac{3}{20000}x}{-1}=-\frac{\frac{3}{20000}}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{3}{20000}}{-1}\right)x=-\frac{\frac{3}{20000}}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{3}{20000}x=-\frac{\frac{3}{20000}}{-1}
-\frac{3}{20000} elosztása a következővel: -1.
x^{2}+\frac{3}{20000}x=\frac{3}{20000}
-\frac{3}{20000} elosztása a következővel: -1.
x^{2}+\frac{3}{20000}x+\left(\frac{3}{40000}\right)^{2}=\frac{3}{20000}+\left(\frac{3}{40000}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{20000} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{40000}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{40000} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{3}{20000}x+\frac{9}{1600000000}=\frac{3}{20000}+\frac{9}{1600000000}
A(z) \frac{3}{40000} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{3}{20000}x+\frac{9}{1600000000}=\frac{240009}{1600000000}
\frac{3}{20000} és \frac{9}{1600000000} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{3}{40000}\right)^{2}=\frac{240009}{1600000000}
Tényezőkre x^{2}+\frac{3}{20000}x+\frac{9}{1600000000}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{40000}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{240009}{1600000000}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{40000}=\frac{\sqrt{240009}}{40000} x+\frac{3}{40000}=-\frac{\sqrt{240009}}{40000}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{240009}-3}{40000} x=\frac{-\sqrt{240009}-3}{40000}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{40000}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}