Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{14}+2\approx 5,741657387
x=2-\sqrt{14}\approx -1,741657387
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10-x^{2}+4x=0
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 15 értéket. Az eredmény 10.
-x^{2}+4x+10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-1\right)\times 10}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-1\right)\times 10}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+4\times 10}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-4±\sqrt{16+40}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 10.
x=\frac{-4±\sqrt{56}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és 40.
x=\frac{-4±2\sqrt{14}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 56.
x=\frac{-4±2\sqrt{14}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{14}-4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±2\sqrt{14}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 2\sqrt{14}.
x=2-\sqrt{14}
-4+2\sqrt{14} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-2\sqrt{14}-4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±2\sqrt{14}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{14} kivonása a következőből: -4.
x=\sqrt{14}+2
-4-2\sqrt{14} elosztása a következővel: -2.
x=2-\sqrt{14} x=\sqrt{14}+2
Megoldottuk az egyenletet.
10-x^{2}+4x=0
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 15 értéket. Az eredmény 10.
-x^{2}+4x=-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{-x^{2}+4x}{-1}=-\frac{10}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{4}{-1}x=-\frac{10}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=-\frac{10}{-1}
4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-4x=10
-10 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=10+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=10+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=14
Összeadjuk a következőket: 10 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=14
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{14}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=\sqrt{14} x-2=-\sqrt{14}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{14}+2 x=2-\sqrt{14}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}