Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{967} - 1}{14} \approx 2,149758829
x=\frac{-\sqrt{967}-1}{14}\approx -2,292615972
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
14x^{2}-56=13-2x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
14x^{2}-56-13=-2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13.
14x^{2}-69=-2x
Kivonjuk a(z) 13 értékből a(z) -56 értéket. Az eredmény -69.
14x^{2}-69+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
14x^{2}+2x-69=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 14\left(-69\right)}}{2\times 14}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 14 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -69 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 14\left(-69\right)}}{2\times 14}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-56\left(-69\right)}}{2\times 14}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 14.
x=\frac{-2±\sqrt{4+3864}}{2\times 14}
Összeszorozzuk a következőket: -56 és -69.
x=\frac{-2±\sqrt{3868}}{2\times 14}
Összeadjuk a következőket: 4 és 3864.
x=\frac{-2±2\sqrt{967}}{2\times 14}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3868.
x=\frac{-2±2\sqrt{967}}{28}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 14.
x=\frac{2\sqrt{967}-2}{28}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{967}}{28}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2\sqrt{967}.
x=\frac{\sqrt{967}-1}{14}
-2+2\sqrt{967} elosztása a következővel: 28.
x=\frac{-2\sqrt{967}-2}{28}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{967}}{28}). ± előjele negatív. 2\sqrt{967} kivonása a következőből: -2.
x=\frac{-\sqrt{967}-1}{14}
-2-2\sqrt{967} elosztása a következővel: 28.
x=\frac{\sqrt{967}-1}{14} x=\frac{-\sqrt{967}-1}{14}
Megoldottuk az egyenletet.
14x^{2}-56=13-2x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
14x^{2}-56+2x=13
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
14x^{2}+2x=13+56
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 56.
14x^{2}+2x=69
Összeadjuk a következőket: 13 és 56. Az eredmény 69.
\frac{14x^{2}+2x}{14}=\frac{69}{14}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 14.
x^{2}+\frac{2}{14}x=\frac{69}{14}
A(z) 14 értékkel való osztás eltünteti a(z) 14 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{7}x=\frac{69}{14}
A törtet (\frac{2}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{7}x+\left(\frac{1}{14}\right)^{2}=\frac{69}{14}+\left(\frac{1}{14}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{7} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{14}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{14} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{7}x+\frac{1}{196}=\frac{69}{14}+\frac{1}{196}
A(z) \frac{1}{14} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{7}x+\frac{1}{196}=\frac{967}{196}
\frac{69}{14} és \frac{1}{196} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{14}\right)^{2}=\frac{967}{196}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{7}x+\frac{1}{196}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{14}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{967}{196}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{14}=\frac{\sqrt{967}}{14} x+\frac{1}{14}=-\frac{\sqrt{967}}{14}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{967}-1}{14} x=\frac{-\sqrt{967}-1}{14}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{14}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}