Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) c változóra (complex solution)
Tick mark Image
Megoldás a(z) c változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

14c^{2}+56c=210
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
14c^{2}+56c-210=210-210
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 210.
14c^{2}+56c-210=0
Ha kivonjuk a(z) 210 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
c=\frac{-56±\sqrt{56^{2}-4\times 14\left(-210\right)}}{2\times 14}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 14 értéket a-ba, a(z) 56 értéket b-be és a(z) -210 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
c=\frac{-56±\sqrt{3136-4\times 14\left(-210\right)}}{2\times 14}
Négyzetre emeljük a következőt: 56.
c=\frac{-56±\sqrt{3136-56\left(-210\right)}}{2\times 14}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 14.
c=\frac{-56±\sqrt{3136+11760}}{2\times 14}
Összeszorozzuk a következőket: -56 és -210.
c=\frac{-56±\sqrt{14896}}{2\times 14}
Összeadjuk a következőket: 3136 és 11760.
c=\frac{-56±28\sqrt{19}}{2\times 14}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 14896.
c=\frac{-56±28\sqrt{19}}{28}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 14.
c=\frac{28\sqrt{19}-56}{28}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-56±28\sqrt{19}}{28}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -56 és 28\sqrt{19}.
c=\sqrt{19}-2
-56+28\sqrt{19} elosztása a következővel: 28.
c=\frac{-28\sqrt{19}-56}{28}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-56±28\sqrt{19}}{28}). ± előjele negatív. 28\sqrt{19} kivonása a következőből: -56.
c=-\sqrt{19}-2
-56-28\sqrt{19} elosztása a következővel: 28.
c=\sqrt{19}-2 c=-\sqrt{19}-2
Megoldottuk az egyenletet.
14c^{2}+56c=210
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{14c^{2}+56c}{14}=\frac{210}{14}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 14.
c^{2}+\frac{56}{14}c=\frac{210}{14}
A(z) 14 értékkel való osztás eltünteti a(z) 14 értékkel való szorzást.
c^{2}+4c=\frac{210}{14}
56 elosztása a következővel: 14.
c^{2}+4c=15
210 elosztása a következővel: 14.
c^{2}+4c+2^{2}=15+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
c^{2}+4c+4=15+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
c^{2}+4c+4=19
Összeadjuk a következőket: 15 és 4.
\left(c+2\right)^{2}=19
Tényezőkre c^{2}+4c+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(c+2\right)^{2}}=\sqrt{19}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
c+2=\sqrt{19} c+2=-\sqrt{19}
Egyszerűsítünk.
c=\sqrt{19}-2 c=-\sqrt{19}-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
14c^{2}+56c=210
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
14c^{2}+56c-210=210-210
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 210.
14c^{2}+56c-210=0
Ha kivonjuk a(z) 210 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
c=\frac{-56±\sqrt{56^{2}-4\times 14\left(-210\right)}}{2\times 14}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 14 értéket a-ba, a(z) 56 értéket b-be és a(z) -210 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
c=\frac{-56±\sqrt{3136-4\times 14\left(-210\right)}}{2\times 14}
Négyzetre emeljük a következőt: 56.
c=\frac{-56±\sqrt{3136-56\left(-210\right)}}{2\times 14}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 14.
c=\frac{-56±\sqrt{3136+11760}}{2\times 14}
Összeszorozzuk a következőket: -56 és -210.
c=\frac{-56±\sqrt{14896}}{2\times 14}
Összeadjuk a következőket: 3136 és 11760.
c=\frac{-56±28\sqrt{19}}{2\times 14}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 14896.
c=\frac{-56±28\sqrt{19}}{28}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 14.
c=\frac{28\sqrt{19}-56}{28}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-56±28\sqrt{19}}{28}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -56 és 28\sqrt{19}.
c=\sqrt{19}-2
-56+28\sqrt{19} elosztása a következővel: 28.
c=\frac{-28\sqrt{19}-56}{28}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-56±28\sqrt{19}}{28}). ± előjele negatív. 28\sqrt{19} kivonása a következőből: -56.
c=-\sqrt{19}-2
-56-28\sqrt{19} elosztása a következővel: 28.
c=\sqrt{19}-2 c=-\sqrt{19}-2
Megoldottuk az egyenletet.
14c^{2}+56c=210
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{14c^{2}+56c}{14}=\frac{210}{14}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 14.
c^{2}+\frac{56}{14}c=\frac{210}{14}
A(z) 14 értékkel való osztás eltünteti a(z) 14 értékkel való szorzást.
c^{2}+4c=\frac{210}{14}
56 elosztása a következővel: 14.
c^{2}+4c=15
210 elosztása a következővel: 14.
c^{2}+4c+2^{2}=15+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
c^{2}+4c+4=15+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
c^{2}+4c+4=19
Összeadjuk a következőket: 15 és 4.
\left(c+2\right)^{2}=19
Tényezőkre c^{2}+4c+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(c+2\right)^{2}}=\sqrt{19}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
c+2=\sqrt{19} c+2=-\sqrt{19}
Egyszerűsítünk.
c=\sqrt{19}-2 c=-\sqrt{19}-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.