14 - ( 5 x - 1 ) ( 2 x + 3 ) = 17 - ( 10 x + 19 ( x - 6 )
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{4+\sqrt{269}i}{5}\approx 0,8+3,280243893i
x=\frac{-\sqrt{269}i+4}{5}\approx 0,8-3,280243893i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
14-\left(10x^{2}+13x-3\right)=17-\left(10x+19\left(x-6\right)\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x-1 és 2x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
14-10x^{2}-13x+3=17-\left(10x+19\left(x-6\right)\right)
10x^{2}+13x-3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
17-10x^{2}-13x=17-\left(10x+19\left(x-6\right)\right)
Összeadjuk a következőket: 14 és 3. Az eredmény 17.
17-10x^{2}-13x=17-\left(10x+19x-114\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 19 és x-6.
17-10x^{2}-13x=17-\left(29x-114\right)
Összevonjuk a következőket: 10x és 19x. Az eredmény 29x.
17-10x^{2}-13x=17-29x+114
29x-114 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
17-10x^{2}-13x=131-29x
Összeadjuk a következőket: 17 és 114. Az eredmény 131.
17-10x^{2}-13x-131=-29x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 131.
-114-10x^{2}-13x=-29x
Kivonjuk a(z) 131 értékből a(z) 17 értéket. Az eredmény -114.
-114-10x^{2}-13x+29x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 29x.
-114-10x^{2}+16x=0
Összevonjuk a következőket: -13x és 29x. Az eredmény 16x.
-10x^{2}+16x-114=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\left(-10\right)\left(-114\right)}}{2\left(-10\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -10 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) -114 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-16±\sqrt{256-4\left(-10\right)\left(-114\right)}}{2\left(-10\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
x=\frac{-16±\sqrt{256+40\left(-114\right)}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -10.
x=\frac{-16±\sqrt{256-4560}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 40 és -114.
x=\frac{-16±\sqrt{-4304}}{2\left(-10\right)}
Összeadjuk a következőket: 256 és -4560.
x=\frac{-16±4\sqrt{269}i}{2\left(-10\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -4304.
x=\frac{-16±4\sqrt{269}i}{-20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -10.
x=\frac{-16+4\sqrt{269}i}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±4\sqrt{269}i}{-20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 4i\sqrt{269}.
x=\frac{-\sqrt{269}i+4}{5}
-16+4i\sqrt{269} elosztása a következővel: -20.
x=\frac{-4\sqrt{269}i-16}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±4\sqrt{269}i}{-20}). ± előjele negatív. 4i\sqrt{269} kivonása a következőből: -16.
x=\frac{4+\sqrt{269}i}{5}
-16-4i\sqrt{269} elosztása a következővel: -20.
x=\frac{-\sqrt{269}i+4}{5} x=\frac{4+\sqrt{269}i}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
14-\left(10x^{2}+13x-3\right)=17-\left(10x+19\left(x-6\right)\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x-1 és 2x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
14-10x^{2}-13x+3=17-\left(10x+19\left(x-6\right)\right)
10x^{2}+13x-3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
17-10x^{2}-13x=17-\left(10x+19\left(x-6\right)\right)
Összeadjuk a következőket: 14 és 3. Az eredmény 17.
17-10x^{2}-13x=17-\left(10x+19x-114\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 19 és x-6.
17-10x^{2}-13x=17-\left(29x-114\right)
Összevonjuk a következőket: 10x és 19x. Az eredmény 29x.
17-10x^{2}-13x=17-29x+114
29x-114 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
17-10x^{2}-13x=131-29x
Összeadjuk a következőket: 17 és 114. Az eredmény 131.
17-10x^{2}-13x+29x=131
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 29x.
17-10x^{2}+16x=131
Összevonjuk a következőket: -13x és 29x. Az eredmény 16x.
-10x^{2}+16x=131-17
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 17.
-10x^{2}+16x=114
Kivonjuk a(z) 17 értékből a(z) 131 értéket. Az eredmény 114.
\frac{-10x^{2}+16x}{-10}=\frac{114}{-10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -10.
x^{2}+\frac{16}{-10}x=\frac{114}{-10}
A(z) -10 értékkel való osztás eltünteti a(z) -10 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{8}{5}x=\frac{114}{-10}
A törtet (\frac{16}{-10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{8}{5}x=-\frac{57}{5}
A törtet (\frac{114}{-10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{8}{5}x+\left(-\frac{4}{5}\right)^{2}=-\frac{57}{5}+\left(-\frac{4}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{8}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{4}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{4}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{8}{5}x+\frac{16}{25}=-\frac{57}{5}+\frac{16}{25}
A(z) -\frac{4}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{8}{5}x+\frac{16}{25}=-\frac{269}{25}
-\frac{57}{5} és \frac{16}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{4}{5}\right)^{2}=-\frac{269}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{8}{5}x+\frac{16}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{4}{5}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{269}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{4}{5}=\frac{\sqrt{269}i}{5} x-\frac{4}{5}=-\frac{\sqrt{269}i}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4+\sqrt{269}i}{5} x=\frac{-\sqrt{269}i+4}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{4}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}