Megoldás a(z) x változóra
x=9
x=16
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
14x\times \frac{14}{12+x}=4\left(x+12\right)
A változó (x) értéke nem lehet -12, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+12.
\frac{14\times 14}{12+x}x=4\left(x+12\right)
Kifejezzük a hányadost (14\times \frac{14}{12+x}) egyetlen törtként.
\frac{14\times 14}{12+x}x=4x+48
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x+12.
\frac{196}{12+x}x=4x+48
Összeszorozzuk a következőket: 14 és 14. Az eredmény 196.
\frac{196x}{12+x}=4x+48
Kifejezzük a hányadost (\frac{196}{12+x}x) egyetlen törtként.
\frac{196x}{12+x}-4x=48
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
\frac{196x}{12+x}+\frac{-4x\left(12+x\right)}{12+x}=48
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: -4x és \frac{12+x}{12+x}.
\frac{196x-4x\left(12+x\right)}{12+x}=48
Mivel \frac{196x}{12+x} és \frac{-4x\left(12+x\right)}{12+x} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{196x-48x-4x^{2}}{12+x}=48
Elvégezzük a képletben (196x-4x\left(12+x\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{148x-4x^{2}}{12+x}=48
Összevonjuk a kifejezésben (196x-48x-4x^{2}) szereplő egynemű tagokat.
\frac{148x-4x^{2}}{12+x}-48=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 48.
\frac{148x-4x^{2}}{12+x}-\frac{48\left(12+x\right)}{12+x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 48 és \frac{12+x}{12+x}.
\frac{148x-4x^{2}-48\left(12+x\right)}{12+x}=0
Mivel \frac{148x-4x^{2}}{12+x} és \frac{48\left(12+x\right)}{12+x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{148x-4x^{2}-576-48x}{12+x}=0
Elvégezzük a képletben (148x-4x^{2}-48\left(12+x\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{100x-4x^{2}-576}{12+x}=0
Összevonjuk a kifejezésben (148x-4x^{2}-576-48x) szereplő egynemű tagokat.
100x-4x^{2}-576=0
A változó (x) értéke nem lehet -12, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+12.
-4x^{2}+100x-576=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-100±\sqrt{100^{2}-4\left(-4\right)\left(-576\right)}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 100 értéket b-be és a(z) -576 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-4\left(-4\right)\left(-576\right)}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 100.
x=\frac{-100±\sqrt{10000+16\left(-576\right)}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-9216}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és -576.
x=\frac{-100±\sqrt{784}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 10000 és -9216.
x=\frac{-100±28}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 784.
x=\frac{-100±28}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=-\frac{72}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±28}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -100 és 28.
x=9
-72 elosztása a következővel: -8.
x=-\frac{128}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±28}{-8}). ± előjele negatív. 28 kivonása a következőből: -100.
x=16
-128 elosztása a következővel: -8.
x=9 x=16
Megoldottuk az egyenletet.
14x\times \frac{14}{12+x}=4\left(x+12\right)
A változó (x) értéke nem lehet -12, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+12.
\frac{14\times 14}{12+x}x=4\left(x+12\right)
Kifejezzük a hányadost (14\times \frac{14}{12+x}) egyetlen törtként.
\frac{14\times 14}{12+x}x=4x+48
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x+12.
\frac{196}{12+x}x=4x+48
Összeszorozzuk a következőket: 14 és 14. Az eredmény 196.
\frac{196x}{12+x}=4x+48
Kifejezzük a hányadost (\frac{196}{12+x}x) egyetlen törtként.
\frac{196x}{12+x}-4x=48
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
\frac{196x}{12+x}+\frac{-4x\left(12+x\right)}{12+x}=48
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: -4x és \frac{12+x}{12+x}.
\frac{196x-4x\left(12+x\right)}{12+x}=48
Mivel \frac{196x}{12+x} és \frac{-4x\left(12+x\right)}{12+x} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{196x-48x-4x^{2}}{12+x}=48
Elvégezzük a képletben (196x-4x\left(12+x\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{148x-4x^{2}}{12+x}=48
Összevonjuk a kifejezésben (196x-48x-4x^{2}) szereplő egynemű tagokat.
148x-4x^{2}=48\left(x+12\right)
A változó (x) értéke nem lehet -12, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+12.
148x-4x^{2}=48x+576
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 48 és x+12.
148x-4x^{2}-48x=576
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 48x.
100x-4x^{2}=576
Összevonjuk a következőket: 148x és -48x. Az eredmény 100x.
-4x^{2}+100x=576
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-4x^{2}+100x}{-4}=\frac{576}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
x^{2}+\frac{100}{-4}x=\frac{576}{-4}
A(z) -4 értékkel való osztás eltünteti a(z) -4 értékkel való szorzást.
x^{2}-25x=\frac{576}{-4}
100 elosztása a következővel: -4.
x^{2}-25x=-144
576 elosztása a következővel: -4.
x^{2}-25x+\left(-\frac{25}{2}\right)^{2}=-144+\left(-\frac{25}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -25 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{25}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{25}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-25x+\frac{625}{4}=-144+\frac{625}{4}
A(z) -\frac{25}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-25x+\frac{625}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: -144 és \frac{625}{4}.
\left(x-\frac{25}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre x^{2}-25x+\frac{625}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{25}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{25}{2}=\frac{7}{2} x-\frac{25}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
x=16 x=9
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{25}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}