Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{3}{4}=0,75
x = \frac{8}{3} = 2\frac{2}{3} \approx 2,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-41 ab=12\times 24=288
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 12x^{2}+ax+bx+24 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-288 -2,-144 -3,-96 -4,-72 -6,-48 -8,-36 -9,-32 -12,-24 -16,-18
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 288.
-1-288=-289 -2-144=-146 -3-96=-99 -4-72=-76 -6-48=-54 -8-36=-44 -9-32=-41 -12-24=-36 -16-18=-34
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-32 b=-9
A megoldás az a pár, amelynek összege -41.
\left(12x^{2}-32x\right)+\left(-9x+24\right)
Átírjuk az értéket (12x^{2}-41x+24) \left(12x^{2}-32x\right)+\left(-9x+24\right) alakban.
4x\left(3x-8\right)-3\left(3x-8\right)
A 4x a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(3x-8\right)\left(4x-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-8 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{8}{3} x=\frac{3}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-8=0 és a 4x-3=0.
12x^{2}-41x+24=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-41\right)±\sqrt{\left(-41\right)^{2}-4\times 12\times 24}}{2\times 12}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 12 értéket a-ba, a(z) -41 értéket b-be és a(z) 24 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-41\right)±\sqrt{1681-4\times 12\times 24}}{2\times 12}
Négyzetre emeljük a következőt: -41.
x=\frac{-\left(-41\right)±\sqrt{1681-48\times 24}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 12.
x=\frac{-\left(-41\right)±\sqrt{1681-1152}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -48 és 24.
x=\frac{-\left(-41\right)±\sqrt{529}}{2\times 12}
Összeadjuk a következőket: 1681 és -1152.
x=\frac{-\left(-41\right)±23}{2\times 12}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 529.
x=\frac{41±23}{2\times 12}
-41 ellentettje 41.
x=\frac{41±23}{24}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 12.
x=\frac{64}{24}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{41±23}{24}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 41 és 23.
x=\frac{8}{3}
A törtet (\frac{64}{24}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{18}{24}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{41±23}{24}). ± előjele negatív. 23 kivonása a következőből: 41.
x=\frac{3}{4}
A törtet (\frac{18}{24}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{8}{3} x=\frac{3}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
12x^{2}-41x+24=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
12x^{2}-41x+24-24=-24
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 24.
12x^{2}-41x=-24
Ha kivonjuk a(z) 24 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{12x^{2}-41x}{12}=-\frac{24}{12}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 12.
x^{2}-\frac{41}{12}x=-\frac{24}{12}
A(z) 12 értékkel való osztás eltünteti a(z) 12 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{41}{12}x=-2
-24 elosztása a következővel: 12.
x^{2}-\frac{41}{12}x+\left(-\frac{41}{24}\right)^{2}=-2+\left(-\frac{41}{24}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{41}{12} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{41}{24}. Ezután hozzáadjuk -\frac{41}{24} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{41}{12}x+\frac{1681}{576}=-2+\frac{1681}{576}
A(z) -\frac{41}{24} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{41}{12}x+\frac{1681}{576}=\frac{529}{576}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{1681}{576}.
\left(x-\frac{41}{24}\right)^{2}=\frac{529}{576}
Tényezőkre x^{2}-\frac{41}{12}x+\frac{1681}{576}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{41}{24}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{529}{576}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{41}{24}=\frac{23}{24} x-\frac{41}{24}=-\frac{23}{24}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{8}{3} x=\frac{3}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{41}{24}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}