Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{4}{5}=-0,8
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x\left(12+15x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=-\frac{4}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 12+15x=0.
15x^{2}+12x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-12±\sqrt{12^{2}}}{2\times 15}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 15 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-12±12}{2\times 15}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 12^{2}.
x=\frac{-12±12}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
x=\frac{0}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±12}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 12.
x=0
0 elosztása a következővel: 30.
x=-\frac{24}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±12}{30}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -12.
x=-\frac{4}{5}
A törtet (\frac{-24}{30}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=0 x=-\frac{4}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
15x^{2}+12x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{15x^{2}+12x}{15}=\frac{0}{15}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 15.
x^{2}+\frac{12}{15}x=\frac{0}{15}
A(z) 15 értékkel való osztás eltünteti a(z) 15 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{4}{5}x=\frac{0}{15}
A törtet (\frac{12}{15}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{4}{5}x=0
0 elosztása a következővel: 15.
x^{2}+\frac{4}{5}x+\left(\frac{2}{5}\right)^{2}=\left(\frac{2}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{4}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{2}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{2}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{4}{25}
A(z) \frac{2}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x+\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{4}{25}
Tényezőkre x^{2}+\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{2}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{2}{5}=\frac{2}{5} x+\frac{2}{5}=-\frac{2}{5}
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-\frac{4}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{2}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}