Megoldás a(z) r változóra
r=-\frac{3}{4}=-0,75
r = \frac{5}{3} = 1\frac{2}{3} \approx 1,666666667
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-11 ab=12\left(-15\right)=-180
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 12r^{2}+ar+br-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-180 2,-90 3,-60 4,-45 5,-36 6,-30 9,-20 10,-18 12,-15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -180.
1-180=-179 2-90=-88 3-60=-57 4-45=-41 5-36=-31 6-30=-24 9-20=-11 10-18=-8 12-15=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-20 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege -11.
\left(12r^{2}-20r\right)+\left(9r-15\right)
Átírjuk az értéket (12r^{2}-11r-15) \left(12r^{2}-20r\right)+\left(9r-15\right) alakban.
4r\left(3r-5\right)+3\left(3r-5\right)
A 4r a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(3r-5\right)\left(4r+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3r-5 általános kifejezést a zárójelből.
r=\frac{5}{3} r=-\frac{3}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3r-5=0 és a 4r+3=0.
12r^{2}-11r-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{\left(-11\right)^{2}-4\times 12\left(-15\right)}}{2\times 12}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 12 értéket a-ba, a(z) -11 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-4\times 12\left(-15\right)}}{2\times 12}
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-48\left(-15\right)}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 12.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121+720}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -48 és -15.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{841}}{2\times 12}
Összeadjuk a következőket: 121 és 720.
r=\frac{-\left(-11\right)±29}{2\times 12}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 841.
r=\frac{11±29}{2\times 12}
-11 ellentettje 11.
r=\frac{11±29}{24}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 12.
r=\frac{40}{24}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{11±29}{24}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 11 és 29.
r=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{40}{24}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
r=-\frac{18}{24}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{11±29}{24}). ± előjele negatív. 29 kivonása a következőből: 11.
r=-\frac{3}{4}
A törtet (\frac{-18}{24}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
r=\frac{5}{3} r=-\frac{3}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
12r^{2}-11r-15=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
12r^{2}-11r-15-\left(-15\right)=-\left(-15\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 15.
12r^{2}-11r=-\left(-15\right)
Ha kivonjuk a(z) -15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
12r^{2}-11r=15
-15 kivonása a következőből: 0.
\frac{12r^{2}-11r}{12}=\frac{15}{12}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 12.
r^{2}-\frac{11}{12}r=\frac{15}{12}
A(z) 12 értékkel való osztás eltünteti a(z) 12 értékkel való szorzást.
r^{2}-\frac{11}{12}r=\frac{5}{4}
A törtet (\frac{15}{12}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
r^{2}-\frac{11}{12}r+\left(-\frac{11}{24}\right)^{2}=\frac{5}{4}+\left(-\frac{11}{24}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{11}{12} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{24}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{24} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
r^{2}-\frac{11}{12}r+\frac{121}{576}=\frac{5}{4}+\frac{121}{576}
A(z) -\frac{11}{24} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
r^{2}-\frac{11}{12}r+\frac{121}{576}=\frac{841}{576}
\frac{5}{4} és \frac{121}{576} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(r-\frac{11}{24}\right)^{2}=\frac{841}{576}
Tényezőkre r^{2}-\frac{11}{12}r+\frac{121}{576}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(r-\frac{11}{24}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{841}{576}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
r-\frac{11}{24}=\frac{29}{24} r-\frac{11}{24}=-\frac{29}{24}
Egyszerűsítünk.
r=\frac{5}{3} r=-\frac{3}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{24}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}