Szorzattá alakítás
3\left(k-1\right)\left(4k+9\right)
Kiértékelés
3\left(k-1\right)\left(4k+9\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(4k^{2}+5k-9\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=5 ab=4\left(-9\right)=-36
Vegyük a következőt: 4k^{2}+5k-9. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4k^{2}+ak+bk-9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,36 -2,18 -3,12 -4,9 -6,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -36.
-1+36=35 -2+18=16 -3+12=9 -4+9=5 -6+6=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(4k^{2}-4k\right)+\left(9k-9\right)
Átírjuk az értéket (4k^{2}+5k-9) \left(4k^{2}-4k\right)+\left(9k-9\right) alakban.
4k\left(k-1\right)+9\left(k-1\right)
A 4k a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(k-1\right)\left(4k+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) k-1 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(k-1\right)\left(4k+9\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
12k^{2}+15k-27=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
k=\frac{-15±\sqrt{15^{2}-4\times 12\left(-27\right)}}{2\times 12}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-15±\sqrt{225-4\times 12\left(-27\right)}}{2\times 12}
Négyzetre emeljük a következőt: 15.
k=\frac{-15±\sqrt{225-48\left(-27\right)}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 12.
k=\frac{-15±\sqrt{225+1296}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -48 és -27.
k=\frac{-15±\sqrt{1521}}{2\times 12}
Összeadjuk a következőket: 225 és 1296.
k=\frac{-15±39}{2\times 12}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1521.
k=\frac{-15±39}{24}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 12.
k=\frac{24}{24}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-15±39}{24}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -15 és 39.
k=1
24 elosztása a következővel: 24.
k=-\frac{54}{24}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-15±39}{24}). ± előjele negatív. 39 kivonása a következőből: -15.
k=-\frac{9}{4}
A törtet (\frac{-54}{24}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
12k^{2}+15k-27=12\left(k-1\right)\left(k-\left(-\frac{9}{4}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{9}{4} értéket pedig x_{2} helyére.
12k^{2}+15k-27=12\left(k-1\right)\left(k+\frac{9}{4}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
12k^{2}+15k-27=12\left(k-1\right)\times \frac{4k+9}{4}
\frac{9}{4} és k összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
12k^{2}+15k-27=3\left(k-1\right)\left(4k+9\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: 12 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}