Szorzattá alakítás
\left(4c-3\right)\left(3c+5\right)
Kiértékelés
\left(4c-3\right)\left(3c+5\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=11 ab=12\left(-15\right)=-180
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 12c^{2}+ac+bc-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,180 -2,90 -3,60 -4,45 -5,36 -6,30 -9,20 -10,18 -12,15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -180.
-1+180=179 -2+90=88 -3+60=57 -4+45=41 -5+36=31 -6+30=24 -9+20=11 -10+18=8 -12+15=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=20
A megoldás az a pár, amelynek összege 11.
\left(12c^{2}-9c\right)+\left(20c-15\right)
Átírjuk az értéket (12c^{2}+11c-15) \left(12c^{2}-9c\right)+\left(20c-15\right) alakban.
3c\left(4c-3\right)+5\left(4c-3\right)
A 3c a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(4c-3\right)\left(3c+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4c-3 általános kifejezést a zárójelből.
12c^{2}+11c-15=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
c=\frac{-11±\sqrt{11^{2}-4\times 12\left(-15\right)}}{2\times 12}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
c=\frac{-11±\sqrt{121-4\times 12\left(-15\right)}}{2\times 12}
Négyzetre emeljük a következőt: 11.
c=\frac{-11±\sqrt{121-48\left(-15\right)}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 12.
c=\frac{-11±\sqrt{121+720}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -48 és -15.
c=\frac{-11±\sqrt{841}}{2\times 12}
Összeadjuk a következőket: 121 és 720.
c=\frac{-11±29}{2\times 12}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 841.
c=\frac{-11±29}{24}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 12.
c=\frac{18}{24}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-11±29}{24}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -11 és 29.
c=\frac{3}{4}
A törtet (\frac{18}{24}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
c=-\frac{40}{24}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-11±29}{24}). ± előjele negatív. 29 kivonása a következőből: -11.
c=-\frac{5}{3}
A törtet (\frac{-40}{24}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
12c^{2}+11c-15=12\left(c-\frac{3}{4}\right)\left(c-\left(-\frac{5}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{4} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{5}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
12c^{2}+11c-15=12\left(c-\frac{3}{4}\right)\left(c+\frac{5}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
12c^{2}+11c-15=12\times \frac{4c-3}{4}\left(c+\frac{5}{3}\right)
\frac{3}{4} kivonása a következőből: c: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
12c^{2}+11c-15=12\times \frac{4c-3}{4}\times \frac{3c+5}{3}
\frac{5}{3} és c összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
12c^{2}+11c-15=12\times \frac{\left(4c-3\right)\left(3c+5\right)}{4\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4c-3}{4} és \frac{3c+5}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
12c^{2}+11c-15=12\times \frac{\left(4c-3\right)\left(3c+5\right)}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 3.
12c^{2}+11c-15=\left(4c-3\right)\left(3c+5\right)
A legnagyobb közös osztó (12) kiejtése itt: 12 és 12.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}