Szorzattá alakítás
\left(4x-3\right)\left(3x+2\right)
Kiértékelés
\left(4x-3\right)\left(3x+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-1 ab=12\left(-6\right)=-72
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 12x^{2}+ax+bx-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-72 2,-36 3,-24 4,-18 6,-12 8,-9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -72.
1-72=-71 2-36=-34 3-24=-21 4-18=-14 6-12=-6 8-9=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(12x^{2}-9x\right)+\left(8x-6\right)
Átírjuk az értéket (12x^{2}-x-6) \left(12x^{2}-9x\right)+\left(8x-6\right) alakban.
3x\left(4x-3\right)+2\left(4x-3\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(4x-3\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4x-3 általános kifejezést a zárójelből.
12x^{2}-x-6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 12\left(-6\right)}}{2\times 12}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-48\left(-6\right)}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 12.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+288}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -48 és -6.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{289}}{2\times 12}
Összeadjuk a következőket: 1 és 288.
x=\frac{-\left(-1\right)±17}{2\times 12}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
x=\frac{1±17}{2\times 12}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±17}{24}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 12.
x=\frac{18}{24}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±17}{24}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 17.
x=\frac{3}{4}
A törtet (\frac{18}{24}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{16}{24}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±17}{24}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: 1.
x=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-16}{24}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
12x^{2}-x-6=12\left(x-\frac{3}{4}\right)\left(x-\left(-\frac{2}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{4} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
12x^{2}-x-6=12\left(x-\frac{3}{4}\right)\left(x+\frac{2}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
12x^{2}-x-6=12\times \frac{4x-3}{4}\left(x+\frac{2}{3}\right)
\frac{3}{4} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
12x^{2}-x-6=12\times \frac{4x-3}{4}\times \frac{3x+2}{3}
\frac{2}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
12x^{2}-x-6=12\times \frac{\left(4x-3\right)\left(3x+2\right)}{4\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4x-3}{4} és \frac{3x+2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
12x^{2}-x-6=12\times \frac{\left(4x-3\right)\left(3x+2\right)}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 3.
12x^{2}-x-6=\left(4x-3\right)\left(3x+2\right)
A legnagyobb közös osztó (12) kiejtése itt: 12 és 12.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}