Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{10}{3} = 3\frac{1}{3} \approx 3,333333333
x=10
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
12x^{2}-160x+400=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-160\right)±\sqrt{\left(-160\right)^{2}-4\times 12\times 400}}{2\times 12}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 12 értéket a-ba, a(z) -160 értéket b-be és a(z) 400 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-160\right)±\sqrt{25600-4\times 12\times 400}}{2\times 12}
Négyzetre emeljük a következőt: -160.
x=\frac{-\left(-160\right)±\sqrt{25600-48\times 400}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 12.
x=\frac{-\left(-160\right)±\sqrt{25600-19200}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -48 és 400.
x=\frac{-\left(-160\right)±\sqrt{6400}}{2\times 12}
Összeadjuk a következőket: 25600 és -19200.
x=\frac{-\left(-160\right)±80}{2\times 12}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 6400.
x=\frac{160±80}{2\times 12}
-160 ellentettje 160.
x=\frac{160±80}{24}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 12.
x=\frac{240}{24}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{160±80}{24}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 160 és 80.
x=10
240 elosztása a következővel: 24.
x=\frac{80}{24}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{160±80}{24}). ± előjele negatív. 80 kivonása a következőből: 160.
x=\frac{10}{3}
A törtet (\frac{80}{24}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
x=10 x=\frac{10}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
12x^{2}-160x+400=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
12x^{2}-160x+400-400=-400
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 400.
12x^{2}-160x=-400
Ha kivonjuk a(z) 400 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{12x^{2}-160x}{12}=-\frac{400}{12}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 12.
x^{2}+\left(-\frac{160}{12}\right)x=-\frac{400}{12}
A(z) 12 értékkel való osztás eltünteti a(z) 12 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{40}{3}x=-\frac{400}{12}
A törtet (\frac{-160}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{40}{3}x=-\frac{100}{3}
A törtet (\frac{-400}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{40}{3}x+\left(-\frac{20}{3}\right)^{2}=-\frac{100}{3}+\left(-\frac{20}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{40}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{20}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{20}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{40}{3}x+\frac{400}{9}=-\frac{100}{3}+\frac{400}{9}
A(z) -\frac{20}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{40}{3}x+\frac{400}{9}=\frac{100}{9}
-\frac{100}{3} és \frac{400}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{20}{3}\right)^{2}=\frac{100}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{40}{3}x+\frac{400}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{20}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{100}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{20}{3}=\frac{10}{3} x-\frac{20}{3}=-\frac{10}{3}
Egyszerűsítünk.
x=10 x=\frac{10}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{20}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}