Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{5}}{3}\approx 0,745355992
x=-\frac{\sqrt{5}}{3}\approx -0,745355992
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
12=\left(1-3x\right)^{2}+\left(1+3x\right)\left(1+3x\right)
Összeszorozzuk a következőket: 1-3x és 1-3x. Az eredmény \left(1-3x\right)^{2}.
12=\left(1-3x\right)^{2}+\left(1+3x\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 1+3x és 1+3x. Az eredmény \left(1+3x\right)^{2}.
12=1-6x+9x^{2}+\left(1+3x\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-3x\right)^{2}).
12=1-6x+9x^{2}+1+6x+9x^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1+3x\right)^{2}).
12=2-6x+9x^{2}+6x+9x^{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
12=2+9x^{2}+9x^{2}
Összevonjuk a következőket: -6x és 6x. Az eredmény 0.
12=2+18x^{2}
Összevonjuk a következőket: 9x^{2} és 9x^{2}. Az eredmény 18x^{2}.
2+18x^{2}=12
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
18x^{2}=12-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
18x^{2}=10
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 12 értéket. Az eredmény 10.
x^{2}=\frac{10}{18}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 18.
x^{2}=\frac{5}{9}
A törtet (\frac{10}{18}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{\sqrt{5}}{3} x=-\frac{\sqrt{5}}{3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
12=\left(1-3x\right)^{2}+\left(1+3x\right)\left(1+3x\right)
Összeszorozzuk a következőket: 1-3x és 1-3x. Az eredmény \left(1-3x\right)^{2}.
12=\left(1-3x\right)^{2}+\left(1+3x\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 1+3x és 1+3x. Az eredmény \left(1+3x\right)^{2}.
12=1-6x+9x^{2}+\left(1+3x\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-3x\right)^{2}).
12=1-6x+9x^{2}+1+6x+9x^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1+3x\right)^{2}).
12=2-6x+9x^{2}+6x+9x^{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
12=2+9x^{2}+9x^{2}
Összevonjuk a következőket: -6x és 6x. Az eredmény 0.
12=2+18x^{2}
Összevonjuk a következőket: 9x^{2} és 9x^{2}. Az eredmény 18x^{2}.
2+18x^{2}=12
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2+18x^{2}-12=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
-10+18x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -10.
18x^{2}-10=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 18\left(-10\right)}}{2\times 18}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 18 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 18\left(-10\right)}}{2\times 18}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-72\left(-10\right)}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
x=\frac{0±\sqrt{720}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -72 és -10.
x=\frac{0±12\sqrt{5}}{2\times 18}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 720.
x=\frac{0±12\sqrt{5}}{36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 18.
x=\frac{\sqrt{5}}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±12\sqrt{5}}{36}). ± előjele pozitív.
x=-\frac{\sqrt{5}}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±12\sqrt{5}}{36}). ± előjele negatív.
x=\frac{\sqrt{5}}{3} x=-\frac{\sqrt{5}}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}