Megoldás a(z) y változóra
y=4
y=-\frac{1}{3}\approx -0,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
11y-3y^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y^{2}.
11y-3y^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
-3y^{2}+11y+4=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=11 ab=-3\times 4=-12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3y^{2}+ay+by+4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=12 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege 11.
\left(-3y^{2}+12y\right)+\left(-y+4\right)
Átírjuk az értéket (-3y^{2}+11y+4) \left(-3y^{2}+12y\right)+\left(-y+4\right) alakban.
3y\left(-y+4\right)-y+4
Emelje ki a(z) 3y elemet a(z) -3y^{2}+12y kifejezésből.
\left(-y+4\right)\left(3y+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -y+4 általános kifejezést a zárójelből.
y=4 y=-\frac{1}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -y+4=0 és a 3y+1=0.
11y-3y^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y^{2}.
11y-3y^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
-3y^{2}+11y+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-11±\sqrt{11^{2}-4\left(-3\right)\times 4}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 11 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-11±\sqrt{121-4\left(-3\right)\times 4}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 11.
y=\frac{-11±\sqrt{121+12\times 4}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
y=\frac{-11±\sqrt{121+48}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 4.
y=\frac{-11±\sqrt{169}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 121 és 48.
y=\frac{-11±13}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
y=\frac{-11±13}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
y=\frac{2}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-11±13}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -11 és 13.
y=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{2}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
y=-\frac{24}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-11±13}{-6}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: -11.
y=4
-24 elosztása a következővel: -6.
y=-\frac{1}{3} y=4
Megoldottuk az egyenletet.
11y-3y^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y^{2}.
-3y^{2}+11y=-4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3y^{2}+11y}{-3}=-\frac{4}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
y^{2}+\frac{11}{-3}y=-\frac{4}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
y^{2}-\frac{11}{3}y=-\frac{4}{-3}
11 elosztása a következővel: -3.
y^{2}-\frac{11}{3}y=\frac{4}{3}
-4 elosztása a következővel: -3.
y^{2}-\frac{11}{3}y+\left(-\frac{11}{6}\right)^{2}=\frac{4}{3}+\left(-\frac{11}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{11}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-\frac{11}{3}y+\frac{121}{36}=\frac{4}{3}+\frac{121}{36}
A(z) -\frac{11}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}-\frac{11}{3}y+\frac{121}{36}=\frac{169}{36}
\frac{4}{3} és \frac{121}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(y-\frac{11}{6}\right)^{2}=\frac{169}{36}
Tényezőkre y^{2}-\frac{11}{3}y+\frac{121}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{11}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{11}{6}=\frac{13}{6} y-\frac{11}{6}=-\frac{13}{6}
Egyszerűsítünk.
y=4 y=-\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}