Megoldás a(z) t változóra
t=\frac{\sqrt{674}}{10}+\frac{11}{5}\approx 4,796150997
t=-\frac{\sqrt{674}}{10}+\frac{11}{5}\approx -0,396150997
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
11=-10t^{2}+44t+30
Összeszorozzuk a következőket: 11 és 1. Az eredmény 11.
-10t^{2}+44t+30=11
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-10t^{2}+44t+30-11=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 11.
-10t^{2}+44t+19=0
Kivonjuk a(z) 11 értékből a(z) 30 értéket. Az eredmény 19.
t=\frac{-44±\sqrt{44^{2}-4\left(-10\right)\times 19}}{2\left(-10\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -10 értéket a-ba, a(z) 44 értéket b-be és a(z) 19 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-44±\sqrt{1936-4\left(-10\right)\times 19}}{2\left(-10\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 44.
t=\frac{-44±\sqrt{1936+40\times 19}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -10.
t=\frac{-44±\sqrt{1936+760}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 40 és 19.
t=\frac{-44±\sqrt{2696}}{2\left(-10\right)}
Összeadjuk a következőket: 1936 és 760.
t=\frac{-44±2\sqrt{674}}{2\left(-10\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2696.
t=\frac{-44±2\sqrt{674}}{-20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -10.
t=\frac{2\sqrt{674}-44}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-44±2\sqrt{674}}{-20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -44 és 2\sqrt{674}.
t=-\frac{\sqrt{674}}{10}+\frac{11}{5}
-44+2\sqrt{674} elosztása a következővel: -20.
t=\frac{-2\sqrt{674}-44}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-44±2\sqrt{674}}{-20}). ± előjele negatív. 2\sqrt{674} kivonása a következőből: -44.
t=\frac{\sqrt{674}}{10}+\frac{11}{5}
-44-2\sqrt{674} elosztása a következővel: -20.
t=-\frac{\sqrt{674}}{10}+\frac{11}{5} t=\frac{\sqrt{674}}{10}+\frac{11}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
11=-10t^{2}+44t+30
Összeszorozzuk a következőket: 11 és 1. Az eredmény 11.
-10t^{2}+44t+30=11
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-10t^{2}+44t=11-30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30.
-10t^{2}+44t=-19
Kivonjuk a(z) 30 értékből a(z) 11 értéket. Az eredmény -19.
\frac{-10t^{2}+44t}{-10}=-\frac{19}{-10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -10.
t^{2}+\frac{44}{-10}t=-\frac{19}{-10}
A(z) -10 értékkel való osztás eltünteti a(z) -10 értékkel való szorzást.
t^{2}-\frac{22}{5}t=-\frac{19}{-10}
A törtet (\frac{44}{-10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
t^{2}-\frac{22}{5}t=\frac{19}{10}
-19 elosztása a következővel: -10.
t^{2}-\frac{22}{5}t+\left(-\frac{11}{5}\right)^{2}=\frac{19}{10}+\left(-\frac{11}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{22}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-\frac{22}{5}t+\frac{121}{25}=\frac{19}{10}+\frac{121}{25}
A(z) -\frac{11}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-\frac{22}{5}t+\frac{121}{25}=\frac{337}{50}
\frac{19}{10} és \frac{121}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t-\frac{11}{5}\right)^{2}=\frac{337}{50}
Tényezőkre t^{2}-\frac{22}{5}t+\frac{121}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{11}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{337}{50}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{11}{5}=\frac{\sqrt{674}}{10} t-\frac{11}{5}=-\frac{\sqrt{674}}{10}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{\sqrt{674}}{10}+\frac{11}{5} t=-\frac{\sqrt{674}}{10}+\frac{11}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}