Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{895}}{50}-\frac{1}{2}\approx 0,098331012
x=-\frac{\sqrt{895}}{50}-\frac{1}{2}\approx -1,098331012
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1000x\left(1+x-0\times 2\right)=108
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 0. Az eredmény 0.
1000x\left(1+x-0\right)=108
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 2. Az eredmény 0.
1000x\left(1+x-0\right)-108=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 108.
1000x\left(x+1\right)-108=0
Átrendezzük a tagokat.
1000x^{2}+1000x-108=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 1000x és x+1.
x=\frac{-1000±\sqrt{1000^{2}-4\times 1000\left(-108\right)}}{2\times 1000}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1000 értéket a-ba, a(z) 1000 értéket b-be és a(z) -108 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1000±\sqrt{1000000-4\times 1000\left(-108\right)}}{2\times 1000}
Négyzetre emeljük a következőt: 1000.
x=\frac{-1000±\sqrt{1000000-4000\left(-108\right)}}{2\times 1000}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 1000.
x=\frac{-1000±\sqrt{1000000+432000}}{2\times 1000}
Összeszorozzuk a következőket: -4000 és -108.
x=\frac{-1000±\sqrt{1432000}}{2\times 1000}
Összeadjuk a következőket: 1000000 és 432000.
x=\frac{-1000±40\sqrt{895}}{2\times 1000}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1432000.
x=\frac{-1000±40\sqrt{895}}{2000}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 1000.
x=\frac{40\sqrt{895}-1000}{2000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1000±40\sqrt{895}}{2000}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1000 és 40\sqrt{895}.
x=\frac{\sqrt{895}}{50}-\frac{1}{2}
-1000+40\sqrt{895} elosztása a következővel: 2000.
x=\frac{-40\sqrt{895}-1000}{2000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1000±40\sqrt{895}}{2000}). ± előjele negatív. 40\sqrt{895} kivonása a következőből: -1000.
x=-\frac{\sqrt{895}}{50}-\frac{1}{2}
-1000-40\sqrt{895} elosztása a következővel: 2000.
x=\frac{\sqrt{895}}{50}-\frac{1}{2} x=-\frac{\sqrt{895}}{50}-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
1000x\left(1+x-0\times 2\right)=108
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 0. Az eredmény 0.
1000x\left(1+x-0\right)=108
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 2. Az eredmény 0.
1000x\left(x+1\right)=108
Átrendezzük a tagokat.
1000x^{2}+1000x=108
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 1000x és x+1.
\frac{1000x^{2}+1000x}{1000}=\frac{108}{1000}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 1000.
x^{2}+\frac{1000}{1000}x=\frac{108}{1000}
A(z) 1000 értékkel való osztás eltünteti a(z) 1000 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=\frac{108}{1000}
1000 elosztása a következővel: 1000.
x^{2}+x=\frac{27}{250}
A törtet (\frac{108}{1000}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{27}{250}+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{27}{250}+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{179}{500}
\frac{27}{250} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{179}{500}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{179}{500}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{895}}{50} x+\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{895}}{50}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{895}}{50}-\frac{1}{2} x=-\frac{\sqrt{895}}{50}-\frac{1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}