Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{2}-1}{100}\approx 0,004142136
x=\frac{-\sqrt{2}-1}{100}\approx -0,024142136
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10000x^{2}+200x=1
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
10000x^{2}+200x-1=1-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
10000x^{2}+200x-1=0
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-200±\sqrt{200^{2}-4\times 10000\left(-1\right)}}{2\times 10000}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 10000 értéket a-ba, a(z) 200 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-200±\sqrt{40000-4\times 10000\left(-1\right)}}{2\times 10000}
Négyzetre emeljük a következőt: 200.
x=\frac{-200±\sqrt{40000-40000\left(-1\right)}}{2\times 10000}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10000.
x=\frac{-200±\sqrt{40000+40000}}{2\times 10000}
Összeszorozzuk a következőket: -40000 és -1.
x=\frac{-200±\sqrt{80000}}{2\times 10000}
Összeadjuk a következőket: 40000 és 40000.
x=\frac{-200±200\sqrt{2}}{2\times 10000}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 80000.
x=\frac{-200±200\sqrt{2}}{20000}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10000.
x=\frac{200\sqrt{2}-200}{20000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-200±200\sqrt{2}}{20000}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -200 és 200\sqrt{2}.
x=\frac{\sqrt{2}-1}{100}
-200+200\sqrt{2} elosztása a következővel: 20000.
x=\frac{-200\sqrt{2}-200}{20000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-200±200\sqrt{2}}{20000}). ± előjele negatív. 200\sqrt{2} kivonása a következőből: -200.
x=\frac{-\sqrt{2}-1}{100}
-200-200\sqrt{2} elosztása a következővel: 20000.
x=\frac{\sqrt{2}-1}{100} x=\frac{-\sqrt{2}-1}{100}
Megoldottuk az egyenletet.
10000x^{2}+200x=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{10000x^{2}+200x}{10000}=\frac{1}{10000}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 10000.
x^{2}+\frac{200}{10000}x=\frac{1}{10000}
A(z) 10000 értékkel való osztás eltünteti a(z) 10000 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{50}x=\frac{1}{10000}
A törtet (\frac{200}{10000}) leegyszerűsítjük 200 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{50}x+\left(\frac{1}{100}\right)^{2}=\frac{1}{10000}+\left(\frac{1}{100}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{50} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{100}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{100} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{50}x+\frac{1}{10000}=\frac{1+1}{10000}
A(z) \frac{1}{100} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{50}x+\frac{1}{10000}=\frac{1}{5000}
\frac{1}{10000} és \frac{1}{10000} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{100}\right)^{2}=\frac{1}{5000}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{50}x+\frac{1}{10000}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{100}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{5000}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{100}=\frac{\sqrt{2}}{100} x+\frac{1}{100}=-\frac{\sqrt{2}}{100}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{2}-1}{100} x=\frac{-\sqrt{2}-1}{100}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{100}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}