Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{3}{10}=0,3
x=\frac{3}{5}=0,6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
100x^{2}-90x+18=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-90\right)±\sqrt{\left(-90\right)^{2}-4\times 100\times 18}}{2\times 100}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 100 értéket a-ba, a(z) -90 értéket b-be és a(z) 18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-90\right)±\sqrt{8100-4\times 100\times 18}}{2\times 100}
Négyzetre emeljük a következőt: -90.
x=\frac{-\left(-90\right)±\sqrt{8100-400\times 18}}{2\times 100}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 100.
x=\frac{-\left(-90\right)±\sqrt{8100-7200}}{2\times 100}
Összeszorozzuk a következőket: -400 és 18.
x=\frac{-\left(-90\right)±\sqrt{900}}{2\times 100}
Összeadjuk a következőket: 8100 és -7200.
x=\frac{-\left(-90\right)±30}{2\times 100}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 900.
x=\frac{90±30}{2\times 100}
-90 ellentettje 90.
x=\frac{90±30}{200}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 100.
x=\frac{120}{200}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{90±30}{200}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 90 és 30.
x=\frac{3}{5}
A törtet (\frac{120}{200}) leegyszerűsítjük 40 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{60}{200}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{90±30}{200}). ± előjele negatív. 30 kivonása a következőből: 90.
x=\frac{3}{10}
A törtet (\frac{60}{200}) leegyszerűsítjük 20 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{3}{5} x=\frac{3}{10}
Megoldottuk az egyenletet.
100x^{2}-90x+18=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
100x^{2}-90x+18-18=-18
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 18.
100x^{2}-90x=-18
Ha kivonjuk a(z) 18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{100x^{2}-90x}{100}=-\frac{18}{100}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 100.
x^{2}+\left(-\frac{90}{100}\right)x=-\frac{18}{100}
A(z) 100 értékkel való osztás eltünteti a(z) 100 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{9}{10}x=-\frac{18}{100}
A törtet (\frac{-90}{100}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{9}{10}x=-\frac{9}{50}
A törtet (\frac{-18}{100}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{9}{10}x+\left(-\frac{9}{20}\right)^{2}=-\frac{9}{50}+\left(-\frac{9}{20}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{10} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{20}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{20} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{9}{10}x+\frac{81}{400}=-\frac{9}{50}+\frac{81}{400}
A(z) -\frac{9}{20} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{9}{10}x+\frac{81}{400}=\frac{9}{400}
-\frac{9}{50} és \frac{81}{400} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{9}{20}\right)^{2}=\frac{9}{400}
Tényezőkre x^{2}-\frac{9}{10}x+\frac{81}{400}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{20}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{400}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{20}=\frac{3}{20} x-\frac{9}{20}=-\frac{3}{20}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3}{5} x=\frac{3}{10}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{20}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}