Megoldás a(z) t változóra
t = \frac{50 \sqrt{2} - 10}{49} \approx 1,238993431
t=\frac{-50\sqrt{2}-10}{49}\approx -1,647156696
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
100=20t+49t^{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és 98. Az eredmény 49.
20t+49t^{2}=100
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
20t+49t^{2}-100=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 100.
49t^{2}+20t-100=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\times 49\left(-100\right)}}{2\times 49}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 49 értéket a-ba, a(z) 20 értéket b-be és a(z) -100 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-20±\sqrt{400-4\times 49\left(-100\right)}}{2\times 49}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
t=\frac{-20±\sqrt{400-196\left(-100\right)}}{2\times 49}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 49.
t=\frac{-20±\sqrt{400+19600}}{2\times 49}
Összeszorozzuk a következőket: -196 és -100.
t=\frac{-20±\sqrt{20000}}{2\times 49}
Összeadjuk a következőket: 400 és 19600.
t=\frac{-20±100\sqrt{2}}{2\times 49}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 20000.
t=\frac{-20±100\sqrt{2}}{98}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 49.
t=\frac{100\sqrt{2}-20}{98}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-20±100\sqrt{2}}{98}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 100\sqrt{2}.
t=\frac{50\sqrt{2}-10}{49}
-20+100\sqrt{2} elosztása a következővel: 98.
t=\frac{-100\sqrt{2}-20}{98}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-20±100\sqrt{2}}{98}). ± előjele negatív. 100\sqrt{2} kivonása a következőből: -20.
t=\frac{-50\sqrt{2}-10}{49}
-20-100\sqrt{2} elosztása a következővel: 98.
t=\frac{50\sqrt{2}-10}{49} t=\frac{-50\sqrt{2}-10}{49}
Megoldottuk az egyenletet.
100=20t+49t^{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és 98. Az eredmény 49.
20t+49t^{2}=100
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
49t^{2}+20t=100
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{49t^{2}+20t}{49}=\frac{100}{49}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 49.
t^{2}+\frac{20}{49}t=\frac{100}{49}
A(z) 49 értékkel való osztás eltünteti a(z) 49 értékkel való szorzást.
t^{2}+\frac{20}{49}t+\left(\frac{10}{49}\right)^{2}=\frac{100}{49}+\left(\frac{10}{49}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{20}{49} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{10}{49}. Ezután hozzáadjuk \frac{10}{49} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}+\frac{20}{49}t+\frac{100}{2401}=\frac{100}{49}+\frac{100}{2401}
A(z) \frac{10}{49} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}+\frac{20}{49}t+\frac{100}{2401}=\frac{5000}{2401}
\frac{100}{49} és \frac{100}{2401} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t+\frac{10}{49}\right)^{2}=\frac{5000}{2401}
Tényezőkre t^{2}+\frac{20}{49}t+\frac{100}{2401}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t+\frac{10}{49}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5000}{2401}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t+\frac{10}{49}=\frac{50\sqrt{2}}{49} t+\frac{10}{49}=-\frac{50\sqrt{2}}{49}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{50\sqrt{2}-10}{49} t=\frac{-50\sqrt{2}-10}{49}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{10}{49}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}