Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
x=\frac{4}{5}=0,8
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=7 ab=10\left(-12\right)=-120
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 10x^{2}+ax+bx-12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,120 -2,60 -3,40 -4,30 -5,24 -6,20 -8,15 -10,12
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -120.
-1+120=119 -2+60=58 -3+40=37 -4+30=26 -5+24=19 -6+20=14 -8+15=7 -10+12=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=15
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(10x^{2}-8x\right)+\left(15x-12\right)
Átírjuk az értéket (10x^{2}+7x-12) \left(10x^{2}-8x\right)+\left(15x-12\right) alakban.
2x\left(5x-4\right)+3\left(5x-4\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(5x-4\right)\left(2x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{4}{5} x=-\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x-4=0 és a 2x+3=0.
10x^{2}+7x-12=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 10\left(-12\right)}}{2\times 10}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 10 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 10\left(-12\right)}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49-40\left(-12\right)}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
x=\frac{-7±\sqrt{49+480}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és -12.
x=\frac{-7±\sqrt{529}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 49 és 480.
x=\frac{-7±23}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 529.
x=\frac{-7±23}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
x=\frac{16}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±23}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 23.
x=\frac{4}{5}
A törtet (\frac{16}{20}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{30}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±23}{20}). ± előjele negatív. 23 kivonása a következőből: -7.
x=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-30}{20}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{4}{5} x=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
10x^{2}+7x-12=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
10x^{2}+7x-12-\left(-12\right)=-\left(-12\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 12.
10x^{2}+7x=-\left(-12\right)
Ha kivonjuk a(z) -12 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
10x^{2}+7x=12
-12 kivonása a következőből: 0.
\frac{10x^{2}+7x}{10}=\frac{12}{10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 10.
x^{2}+\frac{7}{10}x=\frac{12}{10}
A(z) 10 értékkel való osztás eltünteti a(z) 10 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{7}{10}x=\frac{6}{5}
A törtet (\frac{12}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{7}{10}x+\left(\frac{7}{20}\right)^{2}=\frac{6}{5}+\left(\frac{7}{20}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{7}{10} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{20}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{20} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{7}{10}x+\frac{49}{400}=\frac{6}{5}+\frac{49}{400}
A(z) \frac{7}{20} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{7}{10}x+\frac{49}{400}=\frac{529}{400}
\frac{6}{5} és \frac{49}{400} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{7}{20}\right)^{2}=\frac{529}{400}
Tényezőkre x^{2}+\frac{7}{10}x+\frac{49}{400}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{20}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{529}{400}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{20}=\frac{23}{20} x+\frac{7}{20}=-\frac{23}{20}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4}{5} x=-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{20}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}