Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{9\sqrt{6}}{10}-\frac{8}{5}\approx 0,604540769
x=-\frac{9\sqrt{6}}{10}-\frac{8}{5}\approx -3,804540769
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10x^{2}+32x-23=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-32±\sqrt{32^{2}-4\times 10\left(-23\right)}}{2\times 10}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 10 értéket a-ba, a(z) 32 értéket b-be és a(z) -23 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-32±\sqrt{1024-4\times 10\left(-23\right)}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: 32.
x=\frac{-32±\sqrt{1024-40\left(-23\right)}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
x=\frac{-32±\sqrt{1024+920}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és -23.
x=\frac{-32±\sqrt{1944}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 1024 és 920.
x=\frac{-32±18\sqrt{6}}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1944.
x=\frac{-32±18\sqrt{6}}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
x=\frac{18\sqrt{6}-32}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-32±18\sqrt{6}}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -32 és 18\sqrt{6}.
x=\frac{9\sqrt{6}}{10}-\frac{8}{5}
-32+18\sqrt{6} elosztása a következővel: 20.
x=\frac{-18\sqrt{6}-32}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-32±18\sqrt{6}}{20}). ± előjele negatív. 18\sqrt{6} kivonása a következőből: -32.
x=-\frac{9\sqrt{6}}{10}-\frac{8}{5}
-32-18\sqrt{6} elosztása a következővel: 20.
x=\frac{9\sqrt{6}}{10}-\frac{8}{5} x=-\frac{9\sqrt{6}}{10}-\frac{8}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
10x^{2}+32x-23=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
10x^{2}+32x-23-\left(-23\right)=-\left(-23\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 23.
10x^{2}+32x=-\left(-23\right)
Ha kivonjuk a(z) -23 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
10x^{2}+32x=23
-23 kivonása a következőből: 0.
\frac{10x^{2}+32x}{10}=\frac{23}{10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 10.
x^{2}+\frac{32}{10}x=\frac{23}{10}
A(z) 10 értékkel való osztás eltünteti a(z) 10 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{16}{5}x=\frac{23}{10}
A törtet (\frac{32}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{16}{5}x+\left(\frac{8}{5}\right)^{2}=\frac{23}{10}+\left(\frac{8}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{16}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{8}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{8}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{16}{5}x+\frac{64}{25}=\frac{23}{10}+\frac{64}{25}
A(z) \frac{8}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{16}{5}x+\frac{64}{25}=\frac{243}{50}
\frac{23}{10} és \frac{64}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{8}{5}\right)^{2}=\frac{243}{50}
Tényezőkre x^{2}+\frac{16}{5}x+\frac{64}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{8}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{243}{50}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{8}{5}=\frac{9\sqrt{6}}{10} x+\frac{8}{5}=-\frac{9\sqrt{6}}{10}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{9\sqrt{6}}{10}-\frac{8}{5} x=-\frac{9\sqrt{6}}{10}-\frac{8}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{8}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}