Megoldás a(z) x változóra
x=-3
x=\frac{1}{9}\approx 0,111111111
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10x^{2}+26x-3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
9x^{2}+26x-3=0
Összevonjuk a következőket: 10x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 9x^{2}.
a+b=26 ab=9\left(-3\right)=-27
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 9x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,27 -3,9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -27.
-1+27=26 -3+9=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=27
A megoldás az a pár, amelynek összege 26.
\left(9x^{2}-x\right)+\left(27x-3\right)
Átírjuk az értéket (9x^{2}+26x-3) \left(9x^{2}-x\right)+\left(27x-3\right) alakban.
x\left(9x-1\right)+3\left(9x-1\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(9x-1\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 9x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{9} x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 9x-1=0 és a x+3=0.
10x^{2}+26x-3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
9x^{2}+26x-3=0
Összevonjuk a következőket: 10x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 9x^{2}.
x=\frac{-26±\sqrt{26^{2}-4\times 9\left(-3\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 26 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-26±\sqrt{676-4\times 9\left(-3\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 26.
x=\frac{-26±\sqrt{676-36\left(-3\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-26±\sqrt{676+108}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -3.
x=\frac{-26±\sqrt{784}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 676 és 108.
x=\frac{-26±28}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 784.
x=\frac{-26±28}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{2}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-26±28}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -26 és 28.
x=\frac{1}{9}
A törtet (\frac{2}{18}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{54}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-26±28}{18}). ± előjele negatív. 28 kivonása a következőből: -26.
x=-3
-54 elosztása a következővel: 18.
x=\frac{1}{9} x=-3
Megoldottuk az egyenletet.
10x^{2}+26x-3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
9x^{2}+26x-3=0
Összevonjuk a következőket: 10x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 9x^{2}.
9x^{2}+26x=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{9x^{2}+26x}{9}=\frac{3}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{26}{9}x=\frac{3}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{26}{9}x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{3}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{26}{9}x+\left(\frac{13}{9}\right)^{2}=\frac{1}{3}+\left(\frac{13}{9}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{26}{9} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{13}{9}. Ezután hozzáadjuk \frac{13}{9} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{26}{9}x+\frac{169}{81}=\frac{1}{3}+\frac{169}{81}
A(z) \frac{13}{9} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{26}{9}x+\frac{169}{81}=\frac{196}{81}
\frac{1}{3} és \frac{169}{81} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{13}{9}\right)^{2}=\frac{196}{81}
Tényezőkre x^{2}+\frac{26}{9}x+\frac{169}{81}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{13}{9}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{196}{81}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{13}{9}=\frac{14}{9} x+\frac{13}{9}=-\frac{14}{9}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{9} x=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{13}{9}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}