Szorzattá alakítás
\left(2x+3\right)\left(5x+2\right)
Kiértékelés
\left(2x+3\right)\left(5x+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=19 ab=10\times 6=60
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 10x^{2}+ax+bx+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,60 2,30 3,20 4,15 5,12 6,10
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 60.
1+60=61 2+30=32 3+20=23 4+15=19 5+12=17 6+10=16
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=15
A megoldás az a pár, amelynek összege 19.
\left(10x^{2}+4x\right)+\left(15x+6\right)
Átírjuk az értéket (10x^{2}+19x+6) \left(10x^{2}+4x\right)+\left(15x+6\right) alakban.
2x\left(5x+2\right)+3\left(5x+2\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(5x+2\right)\left(2x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x+2 általános kifejezést a zárójelből.
10x^{2}+19x+6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-19±\sqrt{19^{2}-4\times 10\times 6}}{2\times 10}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-19±\sqrt{361-4\times 10\times 6}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: 19.
x=\frac{-19±\sqrt{361-40\times 6}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
x=\frac{-19±\sqrt{361-240}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és 6.
x=\frac{-19±\sqrt{121}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 361 és -240.
x=\frac{-19±11}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
x=\frac{-19±11}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
x=-\frac{8}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-19±11}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -19 és 11.
x=-\frac{2}{5}
A törtet (\frac{-8}{20}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{30}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-19±11}{20}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: -19.
x=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-30}{20}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
10x^{2}+19x+6=10\left(x-\left(-\frac{2}{5}\right)\right)\left(x-\left(-\frac{3}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{2}{5} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{3}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
10x^{2}+19x+6=10\left(x+\frac{2}{5}\right)\left(x+\frac{3}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
10x^{2}+19x+6=10\times \frac{5x+2}{5}\left(x+\frac{3}{2}\right)
\frac{2}{5} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10x^{2}+19x+6=10\times \frac{5x+2}{5}\times \frac{2x+3}{2}
\frac{3}{2} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10x^{2}+19x+6=10\times \frac{\left(5x+2\right)\left(2x+3\right)}{5\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5x+2}{5} és \frac{2x+3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10x^{2}+19x+6=10\times \frac{\left(5x+2\right)\left(2x+3\right)}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 2.
10x^{2}+19x+6=\left(5x+2\right)\left(2x+3\right)
A legnagyobb közös osztó (10) kiejtése itt: 10 és 10.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}