Szorzattá alakítás
\left(5s-3\right)\left(2s+5\right)
Kiértékelés
\left(5s-3\right)\left(2s+5\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=19 ab=10\left(-15\right)=-150
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 10s^{2}+as+bs-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,150 -2,75 -3,50 -5,30 -6,25 -10,15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -150.
-1+150=149 -2+75=73 -3+50=47 -5+30=25 -6+25=19 -10+15=5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=25
A megoldás az a pár, amelynek összege 19.
\left(10s^{2}-6s\right)+\left(25s-15\right)
Átírjuk az értéket (10s^{2}+19s-15) \left(10s^{2}-6s\right)+\left(25s-15\right) alakban.
2s\left(5s-3\right)+5\left(5s-3\right)
A 2s a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(5s-3\right)\left(2s+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5s-3 általános kifejezést a zárójelből.
10s^{2}+19s-15=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
s=\frac{-19±\sqrt{19^{2}-4\times 10\left(-15\right)}}{2\times 10}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
s=\frac{-19±\sqrt{361-4\times 10\left(-15\right)}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: 19.
s=\frac{-19±\sqrt{361-40\left(-15\right)}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
s=\frac{-19±\sqrt{361+600}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és -15.
s=\frac{-19±\sqrt{961}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 361 és 600.
s=\frac{-19±31}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 961.
s=\frac{-19±31}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
s=\frac{12}{20}
Megoldjuk az egyenletet (s=\frac{-19±31}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -19 és 31.
s=\frac{3}{5}
A törtet (\frac{12}{20}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
s=-\frac{50}{20}
Megoldjuk az egyenletet (s=\frac{-19±31}{20}). ± előjele negatív. 31 kivonása a következőből: -19.
s=-\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-50}{20}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
10s^{2}+19s-15=10\left(s-\frac{3}{5}\right)\left(s-\left(-\frac{5}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{5} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{5}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
10s^{2}+19s-15=10\left(s-\frac{3}{5}\right)\left(s+\frac{5}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
10s^{2}+19s-15=10\times \frac{5s-3}{5}\left(s+\frac{5}{2}\right)
\frac{3}{5} kivonása a következőből: s: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10s^{2}+19s-15=10\times \frac{5s-3}{5}\times \frac{2s+5}{2}
\frac{5}{2} és s összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10s^{2}+19s-15=10\times \frac{\left(5s-3\right)\left(2s+5\right)}{5\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5s-3}{5} és \frac{2s+5}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10s^{2}+19s-15=10\times \frac{\left(5s-3\right)\left(2s+5\right)}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 2.
10s^{2}+19s-15=\left(5s-3\right)\left(2s+5\right)
A legnagyobb közös osztó (10) kiejtése itt: 10 és 10.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}