Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x = \frac{8}{5} = 1\frac{3}{5} = 1,6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-21 ab=10\times 8=80
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 10x^{2}+ax+bx+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-80 -2,-40 -4,-20 -5,-16 -8,-10
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 80.
-1-80=-81 -2-40=-42 -4-20=-24 -5-16=-21 -8-10=-18
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-16 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -21.
\left(10x^{2}-16x\right)+\left(-5x+8\right)
Átírjuk az értéket (10x^{2}-21x+8) \left(10x^{2}-16x\right)+\left(-5x+8\right) alakban.
2x\left(5x-8\right)-\left(5x-8\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(5x-8\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-8 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{8}{5} x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x-8=0 és a 2x-1=0.
10x^{2}-21x+8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{\left(-21\right)^{2}-4\times 10\times 8}}{2\times 10}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 10 értéket a-ba, a(z) -21 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-4\times 10\times 8}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: -21.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-40\times 8}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-320}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és 8.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{121}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 441 és -320.
x=\frac{-\left(-21\right)±11}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
x=\frac{21±11}{2\times 10}
-21 ellentettje 21.
x=\frac{21±11}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
x=\frac{32}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{21±11}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 21 és 11.
x=\frac{8}{5}
A törtet (\frac{32}{20}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{10}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{21±11}{20}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: 21.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{10}{20}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{8}{5} x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
10x^{2}-21x+8=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
10x^{2}-21x+8-8=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
10x^{2}-21x=-8
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{10x^{2}-21x}{10}=-\frac{8}{10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 10.
x^{2}-\frac{21}{10}x=-\frac{8}{10}
A(z) 10 értékkel való osztás eltünteti a(z) 10 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{21}{10}x=-\frac{4}{5}
A törtet (\frac{-8}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{21}{10}x+\left(-\frac{21}{20}\right)^{2}=-\frac{4}{5}+\left(-\frac{21}{20}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{21}{10} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{21}{20}. Ezután hozzáadjuk -\frac{21}{20} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{21}{10}x+\frac{441}{400}=-\frac{4}{5}+\frac{441}{400}
A(z) -\frac{21}{20} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{21}{10}x+\frac{441}{400}=\frac{121}{400}
-\frac{4}{5} és \frac{441}{400} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{21}{20}\right)^{2}=\frac{121}{400}
Tényezőkre x^{2}-\frac{21}{10}x+\frac{441}{400}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{21}{20}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{400}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{21}{20}=\frac{11}{20} x-\frac{21}{20}=-\frac{11}{20}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{8}{5} x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{21}{20}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}