Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{66}}{2}+7\approx 11,062019202
x=-\frac{\sqrt{66}}{2}+7\approx 2,937980798
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1-2\left(x-3\right)\left(x-11\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 2. Az eredmény -2.
1+\left(-2x+6\right)\left(x-11\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x-3.
1-2x^{2}+28x-66=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-2x+6 és x-11), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-65-2x^{2}+28x=0
Kivonjuk a(z) 66 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -65.
-2x^{2}+28x-65=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-28±\sqrt{28^{2}-4\left(-2\right)\left(-65\right)}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 28 értéket b-be és a(z) -65 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-28±\sqrt{784-4\left(-2\right)\left(-65\right)}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 28.
x=\frac{-28±\sqrt{784+8\left(-65\right)}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-28±\sqrt{784-520}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és -65.
x=\frac{-28±\sqrt{264}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 784 és -520.
x=\frac{-28±2\sqrt{66}}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 264.
x=\frac{-28±2\sqrt{66}}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{2\sqrt{66}-28}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-28±2\sqrt{66}}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -28 és 2\sqrt{66}.
x=-\frac{\sqrt{66}}{2}+7
-28+2\sqrt{66} elosztása a következővel: -4.
x=\frac{-2\sqrt{66}-28}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-28±2\sqrt{66}}{-4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{66} kivonása a következőből: -28.
x=\frac{\sqrt{66}}{2}+7
-28-2\sqrt{66} elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{\sqrt{66}}{2}+7 x=\frac{\sqrt{66}}{2}+7
Megoldottuk az egyenletet.
1-2\left(x-3\right)\left(x-11\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 2. Az eredmény -2.
1+\left(-2x+6\right)\left(x-11\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x-3.
1-2x^{2}+28x-66=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-2x+6 és x-11), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-65-2x^{2}+28x=0
Kivonjuk a(z) 66 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -65.
-2x^{2}+28x=65
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 65. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{-2x^{2}+28x}{-2}=\frac{65}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{28}{-2}x=\frac{65}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-14x=\frac{65}{-2}
28 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-14x=-\frac{65}{2}
65 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-14x+\left(-7\right)^{2}=-\frac{65}{2}+\left(-7\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -7. Ezután hozzáadjuk -7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-14x+49=-\frac{65}{2}+49
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x^{2}-14x+49=\frac{33}{2}
Összeadjuk a következőket: -\frac{65}{2} és 49.
\left(x-7\right)^{2}=\frac{33}{2}
Tényezőkre x^{2}-14x+49. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-7\right)^{2}}=\sqrt{\frac{33}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-7=\frac{\sqrt{66}}{2} x-7=-\frac{\sqrt{66}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{66}}{2}+7 x=-\frac{\sqrt{66}}{2}+7
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}