Megoldás a(z) n változóra
n=2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4n-nn=4
A változó (n) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 4,n legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4n.
4n-n^{2}=4
Összeszorozzuk a következőket: n és n. Az eredmény n^{2}.
4n-n^{2}-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
-n^{2}+4n-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-1\right)\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-1\right)\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
n=\frac{-4±\sqrt{16+4\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
n=\frac{-4±\sqrt{16-16}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -4.
n=\frac{-4±\sqrt{0}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és -16.
n=-\frac{4}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
n=-\frac{4}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
n=2
-4 elosztása a következővel: -2.
4n-nn=4
A változó (n) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 4,n legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4n.
4n-n^{2}=4
Összeszorozzuk a következőket: n és n. Az eredmény n^{2}.
-n^{2}+4n=4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-n^{2}+4n}{-1}=\frac{4}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
n^{2}+\frac{4}{-1}n=\frac{4}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
n^{2}-4n=\frac{4}{-1}
4 elosztása a következővel: -1.
n^{2}-4n=-4
4 elosztása a következővel: -1.
n^{2}-4n+\left(-2\right)^{2}=-4+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}-4n+4=-4+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
n^{2}-4n+4=0
Összeadjuk a következőket: -4 és 4.
\left(n-2\right)^{2}=0
Tényezőkre n^{2}-4n+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n-2\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n-2=0 n-2=0
Egyszerűsítünk.
n=2 n=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
n=2
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}